Kováts Dénesné: Zemplén megyei országgyűlési követválasztások 1861–1910 - Borsodi Levéltári Füzetek 27. (Miskolc, 1989)
ZEMPLÉN MEGYEI ORSZÁGGYŰLÉSI KÖVETVÁLASZTÁSOK (1861-1910)
A törvényhatósági bizottság megtagadta az új főispán hivatalba való beiktatását és a megye összes tisztviselőjét, kezelőjét és szolgaszemélyzetét, a községi elöljáróságokat a vele járó érintkezésektől eltiltotta. A vármegye nagy- és R 1 kistermét lepecsételtette, a kulcsokat letétbe helyezte. 1906. január 19-én a Kassáról idevezényelt csendőrök megszállták a vármegyeházát és kiűzték a még tisztüket hűen betöltő hivatalnokokat, eltávolították Dókus Gyula alispánt és Thuránszky László főjegyzőt. A törvényhatósági bizottság ezek után kitűzette a megye házára a gyászlobogót. Minden hivatalnoknak megtiltotta, hogy a felfüggesztett tisztviselők helyét betöltse, s az ilyen cselekedetek a haza elleni bűntettnek és becstelenségnek bélyegezte. Elrendelte, hogy ha ilyenek mégis akadnának, a vármegye jegyzőkönyvébe örök szégyenül nevüket bejegyezzék és soha semmilyen vármegyei 8 2 állást ne kaphassanak, Szintén január 19-én bevonult Sátoraljaújhelyre két század gyalogság a rend fenntartására. A százas bizottság kiált ványt intézett a vármegye közönségéhez, amelyben a kormány törvénytelen intézkedéseit ismertette és a nemzeti küzdelemben való további kitartásra szólított fel.Újból biztosította az elbocsátott tisztviselőket, hogy teljes anyagi és 8 3 erkölcsi kárpótlásban részesülnek. Január 22-én még három század katonaság érkezett Eperjesről a városba. Az ellenállás ekkorra már túlságosan elhúzódott és ez a kormánynak kedvezett. A sok kisfizetésű, elbocsájtott hivatalnok egyszerűen nem tudott megélni. így előbb utóbb a törvényhatósági bizottság tilalma ellenére visszaszivárogtak és állást fogadtak el az új főispántól és híveitől. A mozgalom több mint egy éves küzdelem után kifulladt és 1906. április 6-án megtörtént a "kiegyezés", amelyben lényegében a megyék behódoltak a kormánynak. Zemplén megye a nemzeti ellenállásban a legelsők és a legtovább kitartók között volt. A mozgalomhoz hu tisztviselőket semmiféle hátrány nem érte, sőt az 1906-os évet kétszeresen számították be szolgálati idejükbe, amit a belügyminiszter is jóváha84 gyott. A hősiesen kitartó polgárok nevét 1907-ben vörös