Kováts Dénesné: Zemplén megyei országgyűlési követválasztások 1861–1910 - Borsodi Levéltári Füzetek 27. (Miskolc, 1989)

ZEMPLÉN MEGYE LEGJELENTŐSEBB KÖVETEI (1861-1914)

•MATOLAI ETELE (Sátoraijaújhely,1825.május 31. - Sátoraljaújhely, 1916.május 11.) Politikus és történetíró. Ügyvédi oklevelet szerzett a pesti egyetemen. A szabadságharc idején Lázár Vilmos szárnysegédje. 1867-től Zemplén megye másod-, 1875-től első alispánjaként tevékenykedett. A zempléni követség élén többször járt Kossuthnál Turinban. Cikkei, tanulmányai jelentek meg a Jogtudományi Hetilapokban, a Honvédben, a Jogtudományi Közlönyben, az Ellenőrben, a Zemplénben, a Felsőmagyarországi Hírlapban és az Adalékok Zemplén vármegye történetéhez c. folyóiratban. Irodalom : Hőgye István: Neves Újhelyiek ,Sátoraijaújhely,1986. 56. Adalékok Zemplén vármegye történetéhez,1916.81-97,140.162, (Ambrózy Ágoston és Dongó Gyárfás Géza megemlékezései) MEZÖSSY 'LÁSZLÖ (1812-1893. ok1.18.) Tolcsvai birtokos, megyei hivatalnok. Az 1848-49-es szabadságharcban fegyvert fogott. Többször fellépett képviselőjelöltként antiszemita programmal, de kasznárja, pincemestere mindig zsidó volt. Közeli ismeretségben volt gr.Andrássy Gyulával.Cikkei jelentek meg a Borászati Lapokban, a Vasárnapi Újságban, a Tokaj-Hegyaljai Albumban, a Honban, a Szabolcs megyei Közlönyben. írói álneve Taposó Bálint volt. Munkái: Nyírvízszabályozó (Sárospatak, 1883) A nyíregyházi háromszoros választás(Nyíregyháza,1884) Ne bántsd a zsidót (Nyíregyháza, 1884) Egy öreg táblabíró eszméi a felelős kormány és az autonomikus megyékről (Nyíregyháza,1889) Irodalom : Szinnyei József. Magyar írók élete és munkái VIII.Budapest, 1902.1210-1211. Magyarország vármegyéi és városai, Zemplén vármegye, szerk.: Borovszky Samu, Bp. 1905. MOLNÁR VIKTOR ( 1853. Gálszécs - ? ) Jogi doktor, főispán. Középiskoláit Budán, jogi tanulmányait a .budapesti egyetemen végezte. 1884-ben a sátoraljaújhelyi kerü-