Kováts Dénesné: Zemplén megyei országgyűlési követválasztások 1861–1910 - Borsodi Levéltári Füzetek 27. (Miskolc, 1989)

ZEMPLÉN MEGYE LEGJELENTŐSEBB KÖVETEI (1861-1914)

létben képviselőnek választották, ekkor visszalépett az ügyvédi pályáról. 1834-B7-ben a zárszámadási bizottság és a közigazgatási bizottság tagja az országgyűlésen. 1887-ben régi kerületében újra megválasztották. A Szabadelvű Párt végrehajtó bizottságának jegyzőjeként is dolgozott. 1891-ben Temes vármegye főispánjának nevezték ki. 1899-ben a Lipót-rend lovagkeresztjével tüntették ki. Irodalom: Szinnyei József: Magya írók élete és munkái IX. Bp.1903.257-258. A Pallas Nagy Lexikona XII. Bp. 1897. 747. br.SENNYEY ISTVÁN ( 1857 .- ?) íeológiai doktor, országgyűlési képviselő, br.Sennyey Lajos fia. Tanulmányai befejezése után katonai pályára lépett és a 8. huszárezredben hadnagyi rangot szerzett. 1887-ben a királyhelmeczi kerületben választották meg képviselőnek mérsékelt ellenzéki programmal. 1892-ben és 1896-ban a Nemzeti Párt híveként szerepelt az országgyűlésen. A fúzió alkalmával belépett a Szabadelvű Pártba és 1901-ben ennek tagjaként választották meg. Irodalom : Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XII. Bp.1908.914. br . SENNYEY PÁL (Buda,1824.ápri1

is 24. - 1888.) Titkos tanácsos, királyi tárnokmester, a MTA igazgatósági tagja. Jogi tanulmányait Kassán végezte. 1841-ben zemplén vármegye tiszti aljegyzője lett, 1842-ben főjegyző, majd a Helytartó-tanácsnál titkár. Elnyerte a királyi kamarási méltóságot is. Az 1847-48-as országgyűlésen Zemplén megye követeként a legitimitás mellett emelte fel szavát. A szabadságharc és az önkényuralom idején az ókonzervatívok köréhez tartozott. 1853-ban a MTA igazgató tanácsának tagjává választották. 1860-65-ben a Helytartó-tanács alelnöke, 1865-67-ben királyi tárnokmester, s egyben - a nádori szék betöltetlen lévén - a Helytartótanács elnöke. 1872-81. között országgyűlési képviselő. 1877-ben Tisza Kálmán lemondása után őt bízták meg kormányalakítással, ami azonban nem sikerült neki. Ezután tüdő-