Kováts Dénesné: Zemplén megyei országgyűlési követválasztások 1861–1910 - Borsodi Levéltári Füzetek 27. (Miskolc, 1989)

ZEMPLÉN MEGYE LEGJELENTŐSEBB KÖVETEI (1861-1914)

1857-ben megindította Erdélyi Jánossal és Szeremlei Gáborral, a Sárospataki Füzeteket. 1860-ban a MTA levelező tagjává választotta. 1867-ben betegeskedése miatt lemondott papi állásáról. A sárospataki Irodalmi Kör 1873-ban elnökévé választotta. 1870-től a sárospataki Főiskola világi algondnoka és szellemi újjáteremtője. 1875-ben az olaszliszkai kerület képviselője lett; a függetlenségi párthoz csatlakozott. A népiskolai törvény tárgyalásakor, különösen a közoktatásügyi bizottságban élénken tevékenykedett. Művei.- ABC és elemi olvasókönyv népiskolák számára (Sárospatak, 1853.) Elemi oktatás beszéd-, írás- és olvasásban ( Sárospatak, 1854.) Erkölcsi és vallásos olvasóköny (Sárospatak,1854.) Vezérkönyv a magyar nyelv tanításában. Tanítók számára (Sárospatak, 1855.) Magyar nyelvtan algymnasiumok számára(Sárospatak,1855.) Magyar nyelvtan népiskolák számára (Sárospatak, 1855.) Irodalom : Révai Nagy Lexikona IX., Budapest,19i3.660. A Pallas Nagy Lexikona VIII. Budapest,1B94.805. Szinnyei József : Magyar írók élete és munkái IV. Budapest, 1896.598-601 . KAZINCZY GÁBOR (Berettő,1818.júl.18.-Bánfalva,1864.ápr . 18 . ) Kazinczy Ferenc unokatestvérének fia. A MTA levelező, a Kisfaludy-társaság rendes tagja. Iskoláit Sárospatakon, Késmárkon, Eperjesen végezte, eszményképe már kora ifjúságától kezdve nagybátyja, Kazinczy Ferenc. Már ekkor lelkesedett az irodalomért, a Pataki Ifjak Magyar Társaságának tagja és titkára. 1835-ben részt vett a pozsonyi országgyűlésen, ahol az ifjúság egyik leglelkesebb tagja. 1836-1838-ban Pesten lakott, itt feleségül vette Fáy Emmát. Barátságot kötött az íróvilág jeleseivel, Vörösmartyval és Toldyval, az Athenaeum munkatársa lett. 1839-ben a Népbarát c. lap kiadására készült, de kancellári parancsra összes iratait elkobozták, mire elkeseredve búcsút mondott a fővárosnak és hazatérve bekapcso-