Kováts Dénesné: Zemplén megyei országgyűlési követválasztások 1861–1910 - Borsodi Levéltári Füzetek 27. (Miskolc, 1989)

ZEMPLÉN MEGYE LEGJELENTŐSEBB KÖVETEI (1861-1914)

lódott a megyei életbe. 1848-ban zemplén megye képviselőjévé választotta és ebben a tisztségében követte a kormányt Debrecenbe is, bár nem volt forradalmi szellemű. Az ápr.l4-i Függetlenségi Nyilatkozatot kárhoztatta és az akkori napok szellemével ellenkező felszólalásaival a tömeget maga ellen ingerelte. Egykori népszerűségét feláldozta politikai meggyőződésének. Világos után elítélték, de kegyelmet kapott és bánfalvai kastélyába vonult vissza, ahol csak tudománnyal és irodalommal foglalkozott. Irodalmi működésének ekkor kezdődött második nagy korszaka; összeköttetésben állt Toldy Ferenccel, Szemere Pállal, részt vett az újabb Nemzeti Könyvtár szerkesztésében, fordítással is foglalkozott. 1858-ban a MTA levelező, a Kisfaludy-társaság rendes tagjává választotta. 1861-ben még egy szer megjelent az országgyűlésen, ahol a legszebb beszédek egyikét tartotta a közjogi kérdésekről. Az országgyűlés feloszlatása után végleg elcsüggedt, s bánfalvi magányába vonult vissza. 1864.ápr. 18-án meghalt. Művei: Szerelem könnyei (Sárospatak, 1835.) Malvina (Budapest, 1838.) A fricska (Buda, 1842.) Szív és ész (Buda, 1842.) A meghittek (Buda, 1843.) Emlékbeszéd Kemény Dénes fölött (Elhangzott a képviselőház ülésén 1849 . ápr.1-én Debrecenben) Finn népmesék, fordítás (Pest, 1856) Mátyás király kortársai tanúsága szerintfPest,1B62.) Irodalom : Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái V.,Budapest, 1897. 1291-1299. Magyar Életrajzi Lexikon I., Budapest, 1967. B82-8B3. Magyarország vármegyéi és városai, Zemplén vármegye , szerk.: Borovszky Samu, Budapest, 1905. 222,254,293-294. KOSSUTH PÄL (Magyar-Jesztreb,1823.-Bodrogszög,1891.február 16 Kossuth János és Szögyényi Antónia fia. Apja előbb papnak .szánta, egy évig járt is a kassai szemináriumba, de ezt a