Kováts Dénesné: Zemplén megyei országgyűlési követválasztások 1861–1910 - Borsodi Levéltári Füzetek 27. (Miskolc, 1989)

ZEMPLÉN MEGYE LEGJELENTŐSEBB KÖVETEI (1861-1914)

Érdemeit törvénybe foglalták (1890 .

111. t. c . ), 1906-ban lovasszobrot állítottak tiszteletére; Zala György alkotása. 1909-ben Tiszadobon, mint a Tisza-szabályozás egyik úttörőjének, emlékművét avatták fel. Irodalom : Borovszky Samu: MAGYARORSZÁG VÁRMEGYÉI ÉS VÁROSAI, ZEMPLÉN VÁRMEGYE, Budapest,1905 . 21 1, 478. Parnói Molnár István: Emlékezés Andrássy Gyula grófról, Adalékok Zemplén vármegye történetéhez, 1906. 181-182. Magyar Életrajzi Lexikon, Il.szerk.: Kenyeres Ágnes. Budapest, 1967.33-34 Révai Nagy Lexikon, I. Budapest, 1911.600-602. GR.ANDRÁSSY GYULA (ifj.) Tőketerebes, 1860.jún.30 . ,-Bp.1929 . jún.ll. Gr.Andrássy Gyula második fia. Jogi tanulmányai után diplomáciai pályára lépett; mint nagykövettségi attasé Berlinben és Konstantinápolyban teljesített szolgálatot. 1892-ben belügyminiszteri államtitkár lett, 1894-ben a Wekerle-kormányban a király személye körüli miniszter. 1896-ban jelent meg "Az 1867-es kiegyezés" c. műve, amelyet az Akadémia Bródy-féle díjjal jutalmazott. 1981-ben kiadta összefoglaló történelmi művének első kötetét. A magyar állam fennmaradásának és alkotmányos szabadságának okai címmel, amelyért az Akadémia nagydíját kapta. Nemsokára megjelent a második kötet is. Nagyobb közéleti szereplése a Széli-kormány bukása után kezdődött ismét. Támogatta a Tisza-kormányt ugyan,de az 1904-es események miatt kilépett a Szabadelvű Pártból. 1905-ben az Alkotmánypárt vezére lett, a válság után a Wekerle-kormányban belügyminiszterséget vállalat. Nevéhez fűződik a választójognak az általánosság elvén nyugvó reformjavaslata. 1908-ban a Monarchia utolsó közös külügyminisztere volt. 1919-ben a bécsi ellenforradalmi Antibolsevista Komité egyik vezetőjeként működött. A Tanácsköztársaság bukása után hazatért és 1920-ban pártonkívüli programmal képviselő lett. A Bethlen-kormány programját mindvégig támadta legitimista ol-