Kováts Dénesné: Zemplén megyei országgyűlési követválasztások 1861–1910 - Borsodi Levéltári Füzetek 27. (Miskolc, 1989)

ZEMPLÉN MEGYE LEGJELENTŐSEBB KÖVETEI (1861-1914)

dalról. Irodalom : Révai Nagy Lexikon I., Budapest, 1915. 603-604. Mahyar Életrajzi Lexikon I. , szerk.: Kenyeres Ágnes, Budapest, 1967.34. GR.ANDRÁSSY SÁNDOR,(Pozsony, 1863.jón.19 . ) A jogi pályát elvégezve Zemplén megye főjegyzője lett, később a zempléni Gazdasági Egyesület elnöke. 1892-től tagja volt a képviselőháznak. 1894-ben a szabad vallásgyakorlatot szabályozó törvényjavaslat miatt kilépett a Szabadelvű Pártból, de később ismét visszatért oda. 1904-től az Alkotmánypárt tagjaként tevékenykedett. Az 1910-es választásokon pártonkívüli 67-es programmal választották meg a homonnai kerületben. Irodalom : Révai Nagy Lexikon I., Budapest, 1911. 604. GR.ANDRÁSSY TIVADAR, ( 1857 . júl.10.,-Bp.1905.-máj.13.) Gr.Andrássy Gyula unokája. Tanulmányait Budapesten és Bécsben végezte. 1881-től haláláig a tőketerebesi kerület képviselője. 1882-ben tartotta első, nagy feltűnést keltő beszédét a magyar képzőművészet érdekében. 1890-től 1896-ig a képviselőház egyik alelnöke volt, ő vezette a parlamenti küldöttséget Kossuth Lajos temetésén. 1904-ben az ún. disszidensekkel kilépett a Szabadelvű pártból. Az 1905-ös választásokon nagy agitációt fejtett ki Tisza István ellen, bejárva szinte az egész országot. Egyik ilyen útján megfázott, tüdőgyulladást kapott és meghalt. Tehetséges festő is, főleg naturalista tájképeket festett. Festményeiből 1907-ben emlékkiállítást rendeztek a Műcsarnokban. Irodalom : Révai Nagy Lexikona I., Budapest, 1911.604. Magyar Életrajzi Lexikon I., szerk.:Kenyeres Ágnes , Budapest, 1967.35. Id.Meczner Gyula: Andrássy Tivadar gróf, Adalékok Zemplén vármegye történetéhez, 1905. 137-138.