Seresné Szegfői Anna: Borsod vármegye képviselete a reformországgyüléseken - Borsodi Levéltári Füzetek 21. (Miskolc, 1987)

Bevezetés

a felső tábla elnöke a nádor volt. Itt kell megemlékeznünk arról, hogy az ellenzék szervezettségének első jeleként az országgyűlési üléseken kívül is szerveztek megbeszéléseket, konferenciákat. Ezeket a külön üléseket és megbeszéléseket a követi kar tartotta, de részt vettek rajta mások is. Láttuk az ifjak perében, hogy az e- gyik vádpont az volt, hogy titkos üléseken vettek részt, Társalkodó Egyletet alakítottak. A követek helyzete könnyebb volt; névnapok, születésnapok, egyéb ünnepek ürügyén tarthatták megbeszéléseiket. Ezeknek az üléseknek az volt a célja, hogy rendezze az ellenzék sorait, meggyőzze az ingadozókat és hogy kialakítsák az ellenzéki taktikát.

Az alsó tábla ülésein javaslatokat fogalmaztak és fogadtak el; kezdetben közfelkiáltással, majd 1833-tól egyenkénti szavazással.

A többségi szavazattal elfogadott javaslatot üzenet formájában elküldték a felső táblához. A felső tábla az üzenetet ismét megtárgyalta és megszavazta. Az egyenkénti szavazást itt csak 1839-től vezették be; ennek nagy jelentősége volt, mivel az elnöklő nádor a közfelkiáltásos szavazásnál a hozzá közelebb ülök szavát hallotta, vagy akarta meghallani, a közelebb ülők pedig a klérus tagjai voltak. A főrendi ellenzék az alsó tábla segítségével harcolta ki az egyénenkénti szavazást. A felső tábla határozatait ugyancsak ü- zenet formájában küldte vissza az alsó táblának. Abban az esetben, ha a javaslat szövegében az alsó és felső tábla megegyezett, közös ülést tartottak a személynök elnökletével. Erről az ülésről a megszavazott javaslatot felirat formájában felküldték az uralkodónak.

Az uralkodó leiratban közölte észrevételeit, amit az udvari hivatalok dolgoztak ki. A feliratok és leiratok egyeztetése után került sor a végleges törvényszövegezésre, a concertatiora, majd a törvény királyi szentesítésére. A szentesített törvényeket az országgyűlésen ünnepélyesen kihirdették és szétküldték a megyéknek.

A végrehajtás módozatainak kidolgozása és a végrehajtás ellenőrzése a főkormányszékek feladata volt, főként a Helytartótanácsé.

Az országgyűlés tanácskozásai nyilvánosak voltak, a hallgatóság szerepéről már ejtettünk szót. Az ülések rendjét kizárólag az elnök határozta meg, - házszabályok hiányában. A felszólalások száma és hossza nem volt korlátozott; ez eredményezte azokat a végeláthatatlan vitákat melyeket olyan sok esetben ki tudott használni az udXXVI