Seresné Szegfői Anna: Borsod vármegye képviselete a reformországgyüléseken - Borsodi Levéltári Füzetek 21. (Miskolc, 1987)
Bevezetés
var. A tárgyalások során három nyelvet használtak: a latint, a magyart és a németet, ebből kettő hivatalos volt, 1836-ig a latin, majd ezt követően a magyar. A nemzetiségi ellentétek feléledésének egyik jele volt, hogy a horvát követek a magyar-nyelv hivatalossá válása után is használták a latint. Az országgyűlés irományait; a feliratokat, leiratokat, üzeneteket, az alsótábla teljes üléseinek és az országos üléseknek a naplóit 1790-től nyomtatásban is kiadták. A felső tábla 18A0-től jelentette meg naplóit. A részleges, kerületi ülések naplóinak megjelentetését, - mint láttuk, - az uralkodó többszöri kérés ellenére sem engedélyezte. A megye első ízben a királyi meghívó levelet vette tudomásul. A meghívó megérkezése után a főispán meghirdette a követválasztó közgyűlés időpontját. A követválasztás időpontját közölték a szomszéd vármegyékkel is, mert elvárták a Borsodban birtokos, de más megyében lakó nemeseket is a választásra. A meghívó levél kihirdetését követően bizottságot küldtek ki a követutasítás kidolgozására. Ennek a bizottságnak a tagjai nagyrészt a tisztviselőkből kerültek ki, több esetben tagjai voltak a jövendő követek is. A bizottság munkáját a közgyűlés megtárgyalta, esetleg módosította és közgyűlési határozattá emelte. Az utasítás elkészítéséhez alapul szolgált a királyi meghívó szövege, amennyiben ez részletezte az országgyűlésre kerülő tárgyakat. Ennek hiányát több esetben is felemlegette a megye, mivel ez esetben csak a megnyitó királyi beszéd után derült ki, hogy mely tárgyak kerülnek vitatásra, így azonnal pőtutasításra volt szükség. A másik forrást a korábbi országgyűlések követutasításai és egyéb irományai jelentették. Az előző országgyűlések forrásanyaga a követek számára is fontos volt, az iratok kikeresésére és kölcsönzésére több esetben történik utalás. Az előző országgyűlések követutasításaiból főként a nem orvosolt sérelmek kerültek be az új utasításba; a szövegelemzések mutatják, hogy gyakran szó- szerint. Az utasítástervezetet előkészítő választmány felhasználta más megyék utasításait is, különösen a korszak második felében vált gyakorlattá, hogy kölcsönösen megküldték egymásnak a megyék az uta- -sítások szövegét. így történt ez, mint láttuk a szatmári 12 pont XXVII