Seresné Szegfői Anna: Borsod vármegye képviselete a reformországgyüléseken - Borsodi Levéltári Füzetek 21. (Miskolc, 1987)
Bevezetés
A szavazással kapcsolatosan meg kell említenünk, hogy a reformkort megelőző időkben a borsodi követek - egy katolikus és egy protestáns - általában a tisztségviselők köréből kerültek ki. Már az első reformországgyűlés követválasztásán kiderült, hogy a többség nem akar ezen a megszokott úton haladni tovább. Az egész korszakon végig megmaradt azonban az a gyakorlat, hogy a követek valamely közigazgatási tisztséget is betöltötték. A meghatározó, a személyek kiválasztásának alapja azonban a pártállás volt. A választó közgyűlések jegyzőkönyvéből a tényleges politikai harcot nem lehet kiolvasni, a csatározások a "színfalak mögött" előzetesen megtörténtek. Találhatunk a közgyűlések jegyzőkönyveiben utalást is arra, hogy az előzetes konferencián milyen megállapodás született. A nézet egyeztetéseket, a megállapodásokat a megalakult egyletekben, kaszinókban egyre élénkebb politikai élet tette lehetővé és a sajtó is segítette. A követek személye, pártállása, közigazgatási és politikai pályafutása is hatással volt az eseményekre. A borsodi követek névsora a megye politikájának hű tükre; életrajzuk monográfikus feldolgozása még várat magára. A borsodi követek: 1825-1827: Vay Ábrahám Ragályi Tamás Palóczy László (Vay 1826-ban történt lemondása után) 1830-1831: Ragályi Tamás Lónyay László 1832-1836: Bük Zsigmond Palóczy László 1839-1840: Palóczy László Vay Lajos 1843-1844: Palóczy László Szemere Bertalan 1847-1848: Bük Zsigmond Szemere Bertalan A megválasztott követek esküt tettek a király és a megye iránti hűségre, azaz arra, hogy a megyei utasításoknak mindenben eleget tesznek. A követi eskü szövege a korszak folyamán változott; az XXIX
