Seresné Szegfői Anna: Borsod vármegye képviselete a reformországgyüléseken - Borsodi Levéltári Füzetek 21. (Miskolc, 1987)

Bevezetés

nyilvánosságra hozatala és a megyékben történt megvitatása lehetővé tette a reformellenzék egységes programjának kialakulását. A meginduló és egyre erőteljesebbé váló poltikai sajtó ennek a programváznak a segítségével kezdte meg a haladás ideológiájának kialakítását és tejresztését. Ebben a munkában oroszlánrészt vállalt a Kossuth szerkesztette Pesti Hírlap.

Borsod megye is megtárgyalta a szatmáriak 12 pontját, részletes észrevételeket tett rá a közgyűlés és az egyes pontoknál javaslatot tett a megfelelő követutasításra. Az összeülő országgyűlés követutasítása végül is mérsékeltebb lett a reformkérdésekben, mint a 12 pontot tárgyaló küldöttség javaslata volt.

Az ellenzéki politizálásnak meglett az eredménye, az összeülő országgyűlés többségében átlépett a sérelmi politikán, a polgári reformok útját egyengető utasításokkal érkeztek a követek. Természetesen a reformok kivitelezésében voltak még különbségek, de a haladás már a nemzet többségének programja lett.

A királyi propositiók, bár nem tartalmazták a rendek elképzeléseit, a megegyezés lehetőségének látszatát keltették. Ez az ország- gyűlés a remények bukása ellenére is nagy jelentőségű volt. A benyújtott törvényjavaslatok immár minden részletre kiterjedő, összefüggő programtervek, melyekben összekapcsolódik a polgári, a demokratikus és a nemzeti elem. Az elkészült javaslatok száma az ország- gyűlések történetében a legmagasabb, száz felett van; közülük néhányat érdemes kiemelni: Elsőként a büntetőtörvénykönyv munkálatait, amely az alsótábla ellenzékének jóvoltából a magyar igazságszolgáltatást esküdtszéki alapokra kívánta helyezni, ez volt egyben az e- redménytelenség oka is, - a főrendek nem fogadták el. Másodikként kell megemlékeznünk a városok igazgatására vonatkozó javaslatról, amely a polgárság helyzetét kívánta rendezni, - sorsa azonos a büntető-törvénykönyvével. Hasonló sorsra jutott a bányatörvény-tervezet, a külkereskedelem szabadságát és a vámrendszert szabályozó tervezet is. Ez utóbbinak azonban volt egy olyan mellékterméket, amely meghatározója lett az országgyűlés utáni éveknek. Miután az udvar a magyar védvám megteremtését visszautasította, a rendek elkeseredésükben elfogadták a Védegyletre vonatkozó határozatot. A Védegylet a kudarcot vallott országgyűlési ellenzék politikájának letéteményese lett, az egész társadalomra kiterjedően vitte tovább a reformXX