Seresné Szegfői Anna: Borsod vármegye képviselete a reformországgyüléseken - Borsodi Levéltári Füzetek 21. (Miskolc, 1987)

Bevezetés

számára szóló jogáról, a részvénytársaságokról született törvények.

Borsod az ország többi megyéjéhez hasonlóan felkészült az új országgyűlésre, igen részletes hetvenhat pontba foglalt utasítást dolgoztak ki a két követnek, Palóczy Lászlónak és Vay Lajosnak. A követutasltásból említést érdemel a magyar nyelv ügyének további tárgyalása, a lengyel ügy támogatása, a sérelmek elsődleges tárgyalásához való ragaszkodás, ezentúl külön pontban szerepel, hogy Wesselényi és Kossuth ügyének tisztázásáig sem adó, sen újonc megajánlásba nem bocsátkoznak. A gazdasági élet átalakítása nem kapott az utasításban kiemelt szerepet, bár a közlekedés, így a híd, a vasút és a közutak ügye, mint a kereskedelem akadályozói szerepelnek az utasításban.

Az országgyűlés berekesztése után a bizakodó és elégedett megyék hamarosan tapasztalhatták, hogy a hatalmi kiegyenlítődés csak átmeneti, az udvar az adó és újoncok megszavazása után nem kívánja, hogy a törvények végrehajtása következetesen megtörténjen, s a reformok tovább haladhassanak a megkezdett úton. Néhány nappal az országgyűlés bezárása után már ismét napirendre került a reversalisok ügye, ezzel együtt újra a politikai élet középpontjába kerültek az orvo- solatlan sérelmek. Az ellenzék kézbe vette a kezdeményezést annak ellenére, hogy a megyék országgyűlés nélkül önmagukban nem remélhették a győzelmet. A két országgyűlés közötti időszak igen élénk politikai életének volt egy új segítőtársa, amely az országgyűlési személyes találkozást volt hivatva pótolni, ez a segítőtárs a sajtó volt.

Az 1840-1843 közötti időszak két fontos témáját kell megemlítenünk; az egyik a reversalisok ügye, azaz a lelkiismereti szabadság sérelme. Ebben a kérdésben a megyék ellenzékisége a pápai udvar engedményei ellenére tovább fokozódott, - a kormányhű klérust vette célba. Ekkor született meg a következő országgyűlésen méltán híressé vált borsodi indítvány is, a szükségleten felüli egyházi javak államosításáról és azok népnevelési célra történő felhasználásáról.

A másik korszakot jelző tárgy Szatmár megye 12 pontból álló követutasításának az egész országban megtörtént tárgyalása. A szatmári 12 pont a polgári átalakulás valamennyi kérdését magában foglalta és rendszerezte. Bár a pontokat, mint követutasítást magában Szat- márban is megbuktatta az udvar által felbujtott bocskoros nemesség,

XIX