Seresné Szegfői Anna: Borsod vármegye képviselete a reformországgyüléseken - Borsodi Levéltári Füzetek 21. (Miskolc, 1987)
Bevezetés
kellett volna leszállítania. Egyenes következményként az adómegajánlásra vonatkozó kompromisszumos javaslatot is leszavazta a megye; a szavazatot Palóczy László azzal indokolta, hogy utasítása tiltja "medius terminusok" kitalálását és elfogadását. A megyei önkormányzati jogkör védelmét is a leszélsóségesebb esetek illusztrálják a legjobban. Amint már említettük a király a kompromisszum érdekében elengedte az adótartozások egy részét. Az elengedett adóösszeg szétosztását a megyék hatáskörébe akarta utalni a borsodi indítvány, amit néhány megye pártfogolt. Magára maradt azonban Borsod, amikor ellene szavazott az országos összeírásnak csupán azért, mert ezzel az adófizetés kivetését elvették a vármegyétől. A nemesi előjogok kérdésében sem képviselte Borsod a leghaladóbb álláspontot, sőt ez esetben indítványával egy pozitív javaslat végrehajtásának lehetőségét kérdőjelezte meg. Az előterjesztés javasolta, hogy a jobbágytelkeken lakó nemesek fizessenek a- dót; ennek ellene szavaztak a borsodi követek, majd amikor a több ség elfogadta a törvényjavaslatot, módosító indítványt nyújtottak be, miszerint a törvény alól legyenek kivételek; mivel a kivételek letárgyalása a következő országgyűlésre maradt, így a hozott törvény végrehajtására nem kerülhetett sor. A magyar nyelv és magyar kultúra ügyének aktív támogatása szerepel az eredeti utasításban, az álláspont gyakorlati megvalósításánál azonban már találunk ellentmondásokat. Egyik kívánságuk az volt, hogy a céhekbe ne vegyenek fel olyan iparosokat, akik nem tudnak magyarul, a másik az volt, hogy a magyar színházban játsszanak ingyen, hogy legyen közönség s ha még ez sem elég, be kell zárni a német színházat. Összegezve elmondhatjuk, hogy Borsod az 1825/27. évi országgyű lésen, a megyék többségével együtt, mérsékelt álláspontot képviselt, melynek fő célja a nemesség és a nemesi megye autonómiájának megerősítése, az alkotmány védelme. A polgári reformok elfoga dásáig még hosszú az út... , Az 1827-ben bezárt országgyűlés a politikai élet útját is meg jelölte azzal, hogy törvényt hozott az 1790-ben elkészült bizottsági munkák tárgyalásának megkezdéséről. A két országgyűlés közötti időszak belpolitikai életének legfontosabb momentuma a 81 IX
