Seresné Szegfői Anna: Borsod vármegye képviselete a reformországgyüléseken - Borsodi Levéltári Füzetek 21. (Miskolc, 1987)
Bevezetés
tagú bizottság munkálata. A munka két évig húzódott, eredménye jellegzetesen átmeneti megoldás. A főcél ugyanaz maradt, mint 1790-ben; a fennálló társadalmi rendet és kormányzati rendszert módosítani és jobbítani kell, de úgy, hogy a társadalmi alapok változatlanok maradjanak. A bizottsági tárgyalásokból néhány figyelemre méltó tény kiszűrhető; az egyik, hogy a nemesség felismerte a feudális intézményrendszer gátjait, eljutott addig a meggondolásig, hogy ezt a rendszert korszerűbbé, hatékonyabbá kell tenni. A másik tény, hogy a jobbító szándék mellett a nemességnek figyelemre méltó gondolatai és ötletei is akadtak a korszerűsítés mikéntjére. Ugyanakkor ezek a gondolatok és ötletek elszigetelten egyediek, nem a rendszer egészét magában foglaló koncepciók. Ezért történhetett meg, hogy a részleteket tárgyaló al- bizottsági javaslatok radikálisabbak, mint az összesítő munka e- redményeként megszületett végső jelentés. Az összbizottsági munka eredménye 1830-ban nyomtatásban is megjelent; a megyék azonnal tárgyalni kezdték, különös tekintettel arra, hogy az 1830-ra meghirdetett országgyűlés fő témájának ezt tekintették. Az 1830-ban összeülő országgyűlés azonban nem tárgyalta a bizottsági munkákat. Ennek elsődleges oka a külpolitikában keresendő. 1830 egyben az európai korszakváltás kezdetét is jelenti; Európán forradalmi hullám söpör végig. Ausztria az országgyűléstől pénzügyi és belpolitikai helyzetének stabilizálását várta. Az országgyűlés összehívása jó politikai érzékre vallott, a magyar rendek visszariadtak a forradalmaktól, az alkotmányos jogokat változatlanul hagyó konpromisszumra készek voltak. Az 1830. évi magyar országgyűlés volt az egyetlen Európában, amelyik kormányzati változtatások nélkül ülésezett és ért véget. Időtartamában- is rövid volt: 1830. szeptember 8-tól december 20- ig tartott. A királyi propositio a trónörökös megkoronázása mellett csak az újoncok megajánlását kívánta, a bizottsági munkák' tárgyalását a következő országgyűlésre halasztva. Ennek ellenére nem eseménytelen ez az országgyűlés, az újoncok megajánlása nem az udvar elképzeléseinek megfelelően történt, a megyék jelentős eredményeket értek el. Ezek közül az első, hogy az udvart a katonaság felhasználásáról számadásra kötelezték azzal, hogy az újonclétszám egy részét csak háborús szükség esetére szavazták X
