Hőgye István: Kossuth Lajosra és családjára vonatkozó iratok Zemplén vármegye levéltárában - Borsodi Levéltári Füzetek 20. (Miskolc, 1981)

egyenlőségében. Es e nagy újjászületés emléke a te halhatatlan nevedhez fűződik Kossuth Lajos. De küldetése nem itt végződik. A szabadság hajnalának hasadását vad zivarat tombolása váltotta fel. A sziveket örömmel elárasztó égi nemtő felé a pokol furiái közelegtek. A szabadság drága váltságdijat követelt, azt meg kellett adni Es mikor a fegyver kihullott kezeinkből: te akkor sem csüggedtéi* dicsőült szellem. Láng lelked titáni erejével aktuálissá tetted a magyar kérdést az egész müveit világ előtt, munkáltad ernyedetlenül, ha az idő arra intett és a történelem igazat adott neked Hazád szeretettel ölelt keblére haló poraidban, az volt az egyetlen jutalom, amit elfogadtál tőle, s oltárt emelt felette, hála telt sziwel ünnepli emlékedet.... Nem búcsúzunk emlékedtől nemzeted Mózese, élsz közöttünk időtlen időkig., koporsódból is élet fakad, amint a költő ihletet lelke súgta: "lm elbocsájtunk most Kossuth hajója, Koporsó. Menj s vigy örök életet, Hazádba szállj szabadság bujdosója S mint te oly törhetetlen lesz a nemzeted. Csupán e szük sir, mit neked adhat, De szent oltára lesz az a magyarnak, Hol térdre hullva fogadással áldoz, Hogy hü lesz hozzád, és a szabadsághoz." Idb. Bajusz József alkalmi költeményéből : "Mint a jó gyermekek Szüléik emlékét, Ünnepeljük mi is Kossuth születését. Ama nagy napokban Minket ő teremtett, Az ő lángszavára ragadtunk mi fegyvert,