Borsod-Abaúj-Zemplén megye történeti helységnévtára 1870-1983 - Borsodi Levéltári Füzetek 16-18. (Miskolc, 1983)

KÖZIGAZGATÁSTÖRTÉNETT ÁTTEKINTÉS

Közigazgatástörténeti áttekintés Magyarországon az utóbbi évtizedben egyre többet kerül szóba az államigazgatás korszerűsítése. A témával foglalkozó szakemberek előtt nyilvánvaló, hogy az államigazgatás korszerűsítése szoros kapcsolatban áll a településhálózat reformjával. A településhálózat korszerűsítése az I960as években került napirendre a gazdasági reform következményeként. A területszervezés átgondolt hosszútávú tervezése elsőrendű feladat lett, ennek eredményeként az ország többi megyéjéhez hasonlóan Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is elkészült 1972-ben a megye településhálózat fejlesztési terve. A tervezés során figyelembe vették a megye sajátosságát: ti. aprófalvas terület. így a fő feladat az lett, hogy a gazdasági, társadalmi, kulturális stb. adottságok figyelembevételével ki kell választani a különböző centrumokat, s tervszerűen meg kell oldani azok megfelelő szintű fejlesztését. A településhálózat fejlesztési politika a különböző központi szerepkörű települések feladatává teszi a vonzáskörzet gazdasági, igazgatási, működési, egészségügyi ellátását, ennek szervezését, irányitását. Alapvető szempont, hogy a központi szerepkört nem kapott településekben is biztosítani kell az alapellátást. Mindezekből következik, hogy ez lassú folyamat, s ennek a folyamatnak állandó velejárója a településhálózat változása. A változások sorát szaporítják a tanácsi igazgatás korszerűsítésére irányuló törekvések, amelyek az 1960-as évektől tervszerűen folynak. A munka eredményeként az 1967. évhez viszonyítva az önálló tanáccsal működő községek száma jelentősen csökkent ; 1967-ben Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a községek száma 36O, a községi tanácsok száma 25^ volt 4 közülük 195 önálló tanács, 59 közös tanács, 1973-han a községek száma 358, a működő 175 tanácsból 80 önálló és 95 közös tanács. A hetvenes évek végére és a nyolcvanas évekre vonatkozó korszerűsítési tervek is központi feladatként jelölik meg a tanácsok számának csökkentését, a tanácsi hálózat egyszerűsítését. Mindezek a tervek és a végrehajtott változások azt eredményezték, hogy a településszerkezet bonyolult átalakulásai csak hosszas kutatómunkával követhetők, s ez fennakadást okoz a tanácsi ügyintézésben is. Ezen a nehézségen kívántunk segíteni, amikor összeállítottuk megyénk történeti helységnévtárát. A megyénk területén történt változások megértéséhez, értékeléséhez a kötet használóinak ismerniök kell területünk közigazgatás történetének legfontosabb állomásait 1870-től napjainkig.