Kéziratos térképek a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltárban - Borsodi Levéltári Füzetek 2. (Miskolc, 1971)

BEVEZETÉS

Ezen kívántunk segíteni jelen kiadványunkkal azzal, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltárban két gyűjteményben /miskolci anya levéltárban és sátoraljaújhelyi fióklevéltárban/, s azokon belül is két-két gyűjtemény részben /T. és U. térképek/ kezelt kéziratos térképek összevont helymutatóját összeállítottuk és közreadjuk. A helymutató összeállitásánál inagátólértetődően meszszemenően figyelembe kellett vennünk az eredeti munkálat szerkesztési szempontjait, különösen ami a topográfiai meghatározásokat illeti, s a pontosabb tájékoztatás érdekében célszerűnek látszott egy a szokványos helymutató adatainál /címszó-jelzet/ bővebb adatközlés is. Az áttekinthetőség és terjedelem érdekei végül táblázatos megoldással voltak csak összeegyeztethetők. Táblázatos mutatónk hat oszlopból áll. Az első oszlopban betűrendben találjuk azoknak a helységeknek a nevét, amelyekhez a térképeken ábrázolt terület tartozik, a katalógusok kiadásakor érvényes helységnévtár! változatban, illetve elcsatolt helységek esetében az utolsó hivatalos magyar elnevezés szerint. Ezt a névsort kiegészítettük a táblázat harmadik oszlopából kiemelt olyan utaló címszavakkal, melyek a helységneveltnek a térképek készítésével egykorú, illetve a térképeken feltalálható változatát adják, vagy amelyek a közigazgatási beosztás változásai miatt egyébként az első oszlopban nem szerepelnének. A táblázat második oszlopában találjuk annak a megyének a nevét, amelyhez az 1918-as beosztás szerint a helység tartozott. Ha a helység a jelenlegi Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez tartozik, a régi megye neve mellett semmi meg jegyzés nincs, ha azonban jelenleg más megyéhez vagy Csehszlovákiához tartozik, ezt a régi megye neve után zárójel-