Kéziratos térképek a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltárban - Borsodi Levéltári Füzetek 2. (Miskolc, 1971)

BEVEZETÉS

ben található, a rövidítések jegyzéke szerinti betűjelekkel jelezzük. A. táblázat harmadik oszlopába, amint arra fentebb utaltunk is, a helysó főnévnek, vagy helynévnek a térképen található, betűhíven visszaadott változata szerepel. A negyedik oszlopban a térkép készítésének évét, illetve ha a térképen keltezés nincs, zárójelben a valószínűnek látszó évét, vagy hozzávetőleges keltét közöljük. A keltezések szélső időhatárai: 1756-1930., a T-térképek túlnyomó része azonban a XVIII. század utolsó harmadában, az U-térképeké a XIX. század második Felében keletkezett. Az első oszlop címszavain belül növekvő időrendet találunk . A táblázat ötödik oszlopában a térképek centimé ternyi pontossággal felvett méretadatát közöljük. Végül a hatodik oszlopban szerepelnek a térképek levéltári jelzetei, amelyek feltüntetésével a térképek kutatásra kérhetők. A Dm. jelzésű térképek a miskolci levéltárban, a Zm. jelzésűek a sátoraljaújhelyi fiúk Levéllé rban találha bók. A térképek használatával kapcsolatban az alábbiakat k i ván

juk me gj e gye zni. A térképek általában határtérképek, vagy határrészek térképei. A méretadataikból is kitetszik, hogy a megjelölt területet meglehetősen nagyban, a kutató számára kedvező méretarányban ábrázolják. /V helységek belterületei azonban, éppen mert ha tártérképek, többnyire olyan méretben és kimunkáltságban szerepelnek, hogy településföldrajzi, településtörténeti szempontból kevésbé használhatók. A térképen a helységek földrajzi neveinek /ha tárrészek, dűlők stb./ sokaságát találja a kutató. A térképeken szereplő földrajzi nevek feldolgozása, gyűjteményes