Román János (szerk.): Feudális kori összeírások a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltárban - Borsodi Levéltári Füzetek 1. (Miskolc, 1971)

Jegyzetek

- 83 5. Nők

6. A nevezett férfiak közül kor szerint 1-1? évesig

17-40 évesig nősek-legónyek-özvegyak 40 éven felül " " "

” közül vallás szerint:katolikusok

ágostai evangélikusok

reformátusok görög nem egyesültek

zsidók kor szerint :

1-17 évig

17-40 évig /nősek,legények , özvegyek/

40 éven felüliek**

” " közül Távollevők az országban

az országon kivül ismeretlen helyen

" " közül Kiszolgált katonák nősek-nőtlenek

7. Idegenek letelojjedettek /domiciliati/

lakosok /commorantes/

8. Megjegyzések /Ide Írták be a változásokat./

A Formulare A. egyéni lapok összesitését tartalmazzák a községi összesítések /Summarium loci, Formulare /Phylera/ B./ finnek rovatai megegyeznek az A. iv rovataival, azzal az eltéréssel j hogy az el3Ő rovatban az egyének neve helyett a ház folyoszáma, a másodikban pedig a foglalkozás helyett a családok folyószáma szerepel. A kor megjelölés hiányzik, ezzel szemben a nők adatait tartalmazó rovat után az 5« rovat az egy-egy családot alkotó különböző személyek 3zámát összegezi. A 9« sz. Megjegyzések rovatot megelőző rovatok cime:

7. Gyarapodás: születettek - bevándoroltak

8. Csökkoné3: elhalálozottak - elvándoroltak.

A községek összesítőiből állították össze a megyei összesítőket /Summarium Comitatus, Formulare /Phylera/ C./ Ezek első rovata a helység nevét tartalmazza. A második rovatban tüntették fel a hely jellegét /város, mezőváros, falu, puszta/, valamint az illető helységben található házak és családok számát. A továbbiakban a rovatok teljesen megegyeznek a Formulare B. rovataival, azzal a különbséggel, hogy a megjegyzések rovatában a hadviselés alól felmentett, NB-vel jelölt személyek számát is feltüntették, külön a nősek, és külön a nőtlenekét és özvegyekét.

Az Országos Levéltárban őrzött példány jelzete: Helytartótanácsi Levéltár. Departamentum publico-politicum.

2?./ Az első magyar állami egyenes adó bevezetése I. Károly nevéhez fűződik, aki az aranyforint bevezetésével párhuzamosan megszüntette a pénzbeváltásból eredő állami bevételt, s helyébe "kamara haszna" néven uj adót vetett ki, mely kapun-