Román János (szerk.): Feudális kori összeírások a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltárban - Borsodi Levéltári Füzetek 1. (Miskolc, 1971)
Jegyzetek
ként - portánként - maghatározott összeget tett ki. Az adó beszedéséhez szükségképpen össze kellett irai az adófizetés szempontjából számbajöhető kapukat /portákat/, - igy jöttek létre a portális összeírások. Mivel a kivetés rovások segítségével történt, az adót rovásadónak - dikális adónak, - az összeírást dicalis conscriptionak nevezték. Bár az összeírások készítését különböző kamarai utasítások szabályozták, ezek a XV-XVII. században megyénként és kor- szakoknént eltérő tartalmúak. Többnyire járásonként sorolják fel a helységeket, s csak a birtokos nevét és a porták szamát /illetve 1598 és 1609 között, amikor az adóalap a ház volt, a házak számát/ tüntetik fal. Előfordul, hogy a helységeket uradalmanként csoportosítják, gyakori, hogy elhagyják a birtokos nevének feltüntetését, vagy ha a községben több nemes birtokolt, ezt csak úgy jelzik: "különböző nemeseké". Ugyanakkor akadnak olyan összeírások is, melyek a jobbágyok nevét is felsorolják. Az 1563. évi kamarai utasítás ugyan előirta, hogy a portákon kivül tüntessék fel az egész-fél-negyed stb. telkek számát is, ezt azonban nem minden adószedő tartotta be? mint ahogy nem mindig jegyezték fel külön a jobbágyok, zsellérek, szabadosok és szegények számát sem. Az Országos Levéltárban őrzött dikális összeírások jelzetei Pénzügyigazgatási Levéltárak. Conscriptiones portarum,1427- 1707. 28./ Az utólsó országos portális összeírás 1647-ben készült. A XVII. század második felében az adószedés teljesen megyei feladattá vált, s a kamara ellenőrzése megszűnt. A XVII.század végén kivetett kétmillió forintos adó elosztásával kapcsolatban azonban szükséges volt az ország egyes részeinek teherbiróképességét felmérni, mert a török hódoltság megszüntetése j a beteleçitések, stb. következtében e térén az 1647. évi összeírás óta jelentős változások mentek végbe, így került sor az 1696. évi országos portális összeírásra, mely - a korábbi adóössz6irásokkal szemben- a portaszám megállapítása alapjául szolgáló anyagi körülményeket is feltünteti, Az utasitás értelmében 4 jobbágygazdaságot kellett számítani egy portára, de csak akkor, ha együttes földterületük eléri a 480 pozsonyi mérő földet. A katonaság beszállásolása, az áradások, a rét- és legelőhiány portákra átszámított értékben emelte, a kereskedelem, malom stb. csökkentették az egy portára számítandó jobbágygazdaságok számát, s a valóságban ezek száma 7-10 között ingadozott. Ennek megfelelően az összeírás rovatai is különböznek a korábbi adóösszeÍrásokétól. Az Országos Levéltárban őrzött .példányok jelzetei: Pénzügyigazgatás! Levéltáraik. Conscriptiones portarum,1427- 1707.
