Román János (szerk.): Feudális kori összeírások a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltárban - Borsodi Levéltári Füzetek 1. (Miskolc, 1971)
Jegyzetek
- 76 vstéae. il la tya a kivetett terménymenayiség regisztrálása céljából készültek? megbízhatóságuk mérlegelése is nagyjából azonos szempontok alapján történhet« Az itt ismertetendő összeiráaok célja különböző volts a vetésterületek felmérése pl. többnyire helytartótanácsi rendeletre készült, máskor a szükölködők helyzetének enyhítése céljából mérik fel a vetőmag- és élelmiszerkészleteket. A bormérési joggal függ össze az itt felsorolandó bor-összeírások egy része, számos conscriptio rendeltetése egyelőre felderithetetlen. Az alább ismertetendő összeírások adatainak felhasználásánál tehát a kutatónak fokozott figyelmet kall fordítania az összeírás céljának tisztázására, s ennek alapján az adatok kritikai e- lemzése is más-más módszert igényelhet. 3 különböző rendeltetésű, különböző célból készített összeírások egyedüli közös vonása, hogy mindegyikük többé-kevésbé részletes adatokat szolgáltat a mezőgazdasági termelés meny- nyisógére és minőségére vonatkozóan. E meggondolás alapján soroltuk ide azokat a legelőbér-jegyzékeket is, melyek a lakosság állatállományáról számszerű adatokat tartalmaznak. Iá,/ A telekkönyvek és egyéb ingatlanösszairások nem csak a városi topográfia nélkülözhetetlen segédeszközei, hanem az adóösszeirások mellett, s különösen azok hiányában, az ingatlannal rendelkező városi polgárok társadalmi összetételének, rétegaződésének elsőrendű értékű forrásai is. E mellett számos esetben értékes adatokat tartalmaznak a város gazdasági életének, termelőtevékenységének alakulásáról is /pl. a mezőgazdasági termőterület méreteiben beállott változások stb./ 15«/ Ebbe a csoportba általában azokat az összeírásokat soroltuk, melyek a városok és mezővárosok egész lakosságára, vagy azoknak területileg meghatározott csoportjaira terjednek ki, és az összeírtak nevének, lakóhelyének, esetleg foglalkozásának vagy társadalmi helyzetének feltüntetésén kívül más adatokat nem tartalmaznak. Ezeknek az összeírásoknak rendeltetése többnyire nem állapítható meg pontosan. Egy részük feltehetően eredetileg is nyilvántartási célból készült. Más részük adóösszeirások, vagy eg^es speciális összeírások /pl. lélek-és népösszeirá3ok/ előkészítő anyagának tekinthető. I60/ A városi lakosság egyes rétegeiről országosan elrendelt és előirt összeírások mellett számtalan helyi inioiativara készült meghatározott vagy meghatározatlan célú, a lakosságnak csak kis csoportjára vonatkozó összeírásokat soroltunk abbé a csoportba. Utóbbiak többnyire különböző vizsgálatok, és jelentések mellékleteiként0 az ügyviteli iratok között maradnak fenn. 17./ Iparosok és kereskedők felsorolása ezen kivül előfordul^ hat még az adóösszeirások, a lélekösszeirások, a zsidó- és