Román János (szerk.): Feudális kori összeírások a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltárban - Borsodi Levéltári Füzetek 1. (Miskolc, 1971)

Jegyzetek

- 76 ­vstéae. il la tya a kivetett terménymenayiség regisztrálása céljából készültek? megbízhatóságuk mérlegelése is nagyjából azonos szempontok alapján történhet« Az itt ismertetendő összeiráaok célja különböző volts a vetésterületek felmérése pl. többnyire helytartótanácsi rendeletre készült, máskor a szükölködők helyzetének enyhítése céljából mérik fel a vető­mag- és élelmiszerkészleteket. A bormérési joggal függ össze az itt felsorolandó bor-összeírások egy része, számos con­scriptio rendeltetése egyelőre felderithetetlen. Az alább ismertetendő összeírások adatainak felhasználásánál tehát a kutatónak fokozott figyelmet kall fordítania az összeírás céljának tisztázására, s ennek alapján az adatok kritikai e- lemzése is más-más módszert igényelhet. 3 különböző rendeltetésű, különböző célból készített összeí­rások egyedüli közös vonása, hogy mindegyikük többé-kevésbé részletes adatokat szolgáltat a mezőgazdasági termelés meny- nyisógére és minőségére vonatkozóan. E meggondolás alapján soroltuk ide azokat a legelőbér-jegyzékeket is, melyek a la­kosság állatállományáról számszerű adatokat tartalmaznak. Iá,/ A telekkönyvek és egyéb ingatlanösszairások nem csak a városi topográfia nélkülözhetetlen segédeszközei, hanem az adóösszeirások mellett, s különösen azok hiányában, az in­gatlannal rendelkező városi polgárok társadalmi összetételé­nek, rétegaződésének elsőrendű értékű forrásai is. E mellett számos esetben értékes adatokat tartalmaznak a város gazda­sági életének, termelőtevékenységének alakulásáról is /pl. a mezőgazdasági termőterület méreteiben beállott változások stb./ 15«/ Ebbe a csoportba általában azokat az összeírásokat so­roltuk, melyek a városok és mezővárosok egész lakosságára, vagy azoknak területileg meghatározott csoportjaira terjed­nek ki, és az összeírtak nevének, lakóhelyének, esetleg fog­lalkozásának vagy társadalmi helyzetének feltüntetésén kívül más adatokat nem tartalmaznak. Ezeknek az összeírásoknak rendeltetése többnyire nem állapít­ható meg pontosan. Egy részük feltehetően eredetileg is nyil­vántartási célból készült. Más részük adóösszeirások, vagy eg^es speciális összeírások /pl. lélek-és népösszeirá3ok/ előkészítő anyagának tekinthető. I60/ A városi lakosság egyes rétegeiről országosan elrendelt és előirt összeírások mellett számtalan helyi inioiativara készült meghatározott vagy meghatározatlan célú, a lakosság­nak csak kis csoportjára vonatkozó összeírásokat soroltunk abbé a csoportba. Utóbbiak többnyire különböző vizsgálatok, és jelentések mellékleteiként0 az ügyviteli iratok között maradnak fenn. 17./ Iparosok és kereskedők felsorolása ezen kivül előfordul^ hat még az adóösszeirások, a lélekösszeirások, a zsidó- és

Next

/
Thumbnails
Contents