Román János (szerk.): Feudális kori összeírások a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltárban - Borsodi Levéltári Füzetek 1. (Miskolc, 1971)

Jegyzetek

- 77 görög-összeirások között is. Célszerű tehát, hogy az ilyen jellegű összeírásokat kereső kutató szükség esetén a fent felsorolt egyéb összeirascsoportokát is figyelembe vegye.

18. / Előfordulhat még a léleKÓssseirasok között is.

19. / Képmozgalomra vonatkozó aaatok találhatók még a Lélek- és Képességösszeirasckban /Conscriptio Animarum, illetve Conscriptio Popularis/. Az alab'b ismertetendő összeírások is részoen* a fenti összeírások elókeszitő anyagául, mellékletéül szolgálhattak.

20. / Az összeírást az 1715:LVIl.tc. rendelte el, célja a portalis adóról a földadóra való áttérés előkészítése volt. A portális összeírásokká! szemben nez. a sok mindenre kiterjedő hosszas számítások eredményeképp létrejövő s ezert nehezen ellenőrizhető portaszútokat tüntette fel, hanem magukat a szanitas alapjaul szolgáló adatokat. Az összeiras általában csal: a földdel, illetve kantelekkel rendelkezőket veszi figyelembe, a földesúri cselédségét néz. veszi szamba. A varosokban a polgárok hantáikéi szolgálták a számlálás alapjaul, a kereskedőket és iparosokat foglalkozásúi: alapján irtai: ösz- sze. Azokat a rétegeket, melyek földet nez. bÍrtak, ipari vagy kereskedelmi foglalkozást nem űztek, figyelmen kívül hagyták még akkor is, ha esetleg rendeIkezzea is haztuiajdonnal.

A városi összeírásoknál többnyire hiányzik a harmadik rovat, a másodikban a nazak számát, az utolsóban pedig a mesterséget tüntetik fel.

A rovatoe kimutatás mellett össze kellett írni a jobbagy és zsellér-telkeket, megjelölve az egész, fél, negyed stb. telkek számát, mindazon szólókat, melyek hegybérnek, kilencednek és tizednek voltak alávetve. Összeírtak, hogy egy kapás- nyi területen átlag mennyi bor szokott teremni, szamba vették az erdőket, akar makkolásra, akár faizasra szolgáltak, a liaztelő - fűrész- és zúzó malmokat, amennyiben nem a nemesek kezén voltak, a nem helybeliek által birt szántókat, szőlőket és réteket, s végül röviden felvázolták a határ fekvését, a föld termelőképességét, a bor minőségét, a forgalmi viszonyokat és a termények értékesítésének lehetőségeit.

Az Országos levéltárban őrzött példány jelzete: Regnicolaris lt. Archivum Regni. Lad. AA.BB.CC.FP.GG.HH.

21. / Az 1715. évi összeírások adatai ellen a megyék és városok, sokallva a rájuk kivetett portaszámot, panaszt nyújtottak be. Az udvar viszont éppen az adó emeleae reményében a- dott helyt a panasznak és 1720. április 26-án kelt leiratában az adatok hslyesbitése céljából újabb összeírást rendelt el. Pontosabban határozzák meg az adózók körét és a művelés alatt álló szántóföldek nagyságát. így az 1. pont a külsőségekkel rendelkező valamennyi jobbágy, zsellér, más felubeli taksát fizető nem nemes, uzabados, a földesúri szolgáltatá-