Levéltári Évkönyv 14. (Miskolc, 2006)

Fazekas Csaba: Somogyi Antal kommentárjai a szatmári 12 ponthoz

»szatmári tizenkét pont«, a vihar jelszava volt."4 A későbbi történet- írás hasonlóan értékelte illetve értékeli a jelentőségét. A 19. század második felében született értékelések általában szűkszavúbbak, az események egyszerű ismertetésére (különösen a csengeri és tyukodi bocskoros nemesek által történt megbuktatására) koncentrálnak. Horváth Mihály alapvető jelentőségű munkájában tévesen 1842-re tette a szatmári 12 pontot, a három legfontosabbnak a városok, az adó és az anyagi érdekek kérdéskörét tekintette a programból.5 Ballagi Géza ugyanakkor már kiemelte a szatmári 12 pontnak az 1840-es évek második felében született reformprogramokkal és az Ellenzéki Nyilatkozattal való párhuzamait is, annak előképeként méltatva a „valódi szabadelvűség megnyilatkozását", rámutatva, hogy Szatmár megye 1841 decemberi színeváltozása sem tudta feltartóztatni az általa korábban elindított folyamatot az országban.6 Nem véletlenül emlegették később is a márciusi ifjak 12 pontjának, sőt jogosan az áprilisi törvények egyik előfutárának, hiszen az 1841-es követelések jó része ekkor teljesült.7 (Hozzátesszük, hogy az átfogó reform 12 pontos mintájának előképe mindazonáltal bizonyára Széchenyi István: Stádium c. művének pontjaiban keresendő.)

Később inkább negatív, távolságtartó stílusban jelenik meg Szekfű Gyulánál, aki - szintén 1842-re datálva - nem a konkrét reformpontokat, hanem épp ellenkezőleg azok „meglehetős általánosságban", „homályosan" történt megfogalmazását említette, és hangsúlyozta, hogy a reform propagandisztikus terjesztése az ellenzék (különösen

4 JÓKAI Mór: A kőszívű ember fiai. Bp., 1979. (8. kiadás) 137-138.VÖ. RÁCZ, 1955. 120- 121.

5 HORVÁTH Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig. Bp., 1886. (3. kiadás) 330-331. Az 1842-es téves datálást és jórészt Horváth értékelését követte: SZALAY József - BARÓTI Lajos: A magyar nemzet története. IV. köt. Bp., é.n. [1896.] (A magyar nemzet története. CD-ROM. Arcanum. Bp., 2002.) II. 4. r.

6 BALLAGI Géza: A nemzeti államalkotás kora, 1815-1847. Bp., 1897. (A magyar nemzet története, IX.) (A magyar nemzet története. CD-ROM. Arcanum. Bp., 2002.) 4. kv. VII. fej.

7 Ld. pl. utóbbira: BAGOSSY Bertalan - DOMAHIDY István: Szatmár vármegye története. In: Szatmár vármegye. Szerk.: BOROVSZKY Samu. Bp., 1908. (Magyarország vármegyéi és városai, XVI.) 412-530., 514. p. Erre és a történetírás általános értékelésére saját koráig: RÁCZ, 1955.102., küln. 1. sz. jegyz.; RÁCZ István: A szabadelvűség vándor apostola (Somogyi Antal). Acta Universitatis Debreceniensis de Ludovico Kossuth Nominate. Tom. Ill/1. Bp., 1956. 173-189. (továbbiakban: RÁCZ, 1956.) 179-180.

179