Levéltári Évkönyv 14. (Miskolc, 2006)

Fazekas Csaba: Somogyi Antal kommentárjai a szatmári 12 ponthoz

Kossuth) részéről nem hozta meg a kívánt eredményt.8 Sokkal inkább pozitívan és körültekintően méltatták a szatmári 12 pont átfogó igénnyel történt feldolgozásai,9 de a történetírásban is teret nyert a követutasításnak szánt átfogó tervezet reformfolyamatot ösztönző, a vármegyei nyilvánosságban annak hatását - a sajtó hatékony közreműködésével - elmélyítő szerepe.10

Utóbbiak már rendszerint arra is felhívják a figyelmet, hogy a pontok fogadtatása épp azok részéről volt tartózkodó, akik a szatmári program által célba vett reformfolyamat irányítását, kézben tartását vagy legalábbis figyelemmel kísérését meghatározták, pedig a megyékben a liberális reformokra fogékony köznemesség többnyire egészében lelkesen támogatta és felkarolta a szatmári kezdeményezést. (A konzervatívok pedig teljes egészében elítélték és megbuktatni igyekeztek. A később híressé vált egykorú minősítés - miszerint a szatmári pontok a „magyar radikalizmus chartáját" képezik - a Múlt és Jelen c. konzervatív laptól, vélhetően Szilágyi Ferenc szerkesztőtől származnak.11) Az épp 1841-ben egymással a nyilvánosság előtt is szembeforduló Kossuth és Széchenyi más-más okból ugyan, de nem rokonszenvezett Szatmár törekvéseivel. Széchenyi 1842 januárjában úgy értékelte, hogy a szatmári 12 pont „nem több és nem kevesebb, mint hirtelen jött, átfogó támadás a magyar alkotmány ellen",12 s Kossuth - bár a Pesti Hírlap-ban tág teret adott a szatmári pontok me- gyegyűlési vitáinak - ódzkodva fogadta az átfogó programadás hírét.

8 SZEKFŰ Gyula: A XIX-ik és a XX-ik század. In: Magyar történet. V. köt. Bp., 1936. (3. kiadás) 328.

9 Ld. 1. sz. jegyz.

10 Ld. pl.: „A szatmári 12 pont [...] a reform feladatainak az adott helyzetben legteljesebb és legrendszeresebb katalógusaként igen alkalmas lett arra, hogy most már országosan szilárd eszmei vázat adjon minden további reformtörekvés számára". VÖRÖS Károly: A magyar reformellenzék harca a polgári átalakulásért (1840-1847). In: Magyarország története, 1790-1848. Főszerk.: MÉREI Gyula. Bp., 1980. (Magyarország története tíz kötetben, IV/2.) 855-976., 858-859.; „A tervezet a többi megye vitatásai és még inkább a sajtón keresztül egy sokkal szélesebb és hatékonyabb nyilvánosság elé jutva érdemi állásfoglalásokra adott alkalmat". VELKEY Ferenc: A polgári átalakulásért folytatott küzdelmek eszméi és intézményei. In: Polgárosodás és szabadság. (Magyarország a XIX. században.) Szerk.: Veliky János. Bp., 1999. 90-119.; 90-91. stb.

11 Vö. Varga, 1980.210. p.

12 Gróf Széchenyi István írói és hírlapi vitája Kossuth Lajossal. Szerk.: VISZOTA Gyula. I-II. köt. Bp., 1927-1930. (Széchenyi István összes munkái 6.) (továbbiakban: Viszota, 1927-1930.) 1. köt. 15.

180