Levéltári Évkönyv 14. (Miskolc, 2006)

Veres László: Laudáció Dobrossy István 60. születésnapja alkalmából

muzeológiai tevékenység fortélyait. A Dobrossy Istvánnal Miskolcra telepedett egykori fiatalokból ma már csak ketten élünk Viga Gyulával, de azt hiszem mindkettőnknek örök élménnyé váltak a mátraderecskei, a mogyoróskai gyűjtőtáborok és a napi munka eredményeit összegező, éjszakába nyúló beszélgetések, vagy éppen a bodrogközi-, a hór-völgyi, a gömöri falvakban tett látogatások. E néhány gondolatból is leszűrhető, hogy Dobrossy István néprajzosként indult el pályáján. A kenderfeldolgozás és eszköz- készletének vizsgálata, a Nyírségi dohánytermesztés történetének feltárása, a mátraderecskei és Putnok környéki életmódváltozások tanulmányozása után keletkezett publikációk alapján komoly jövő állt a fiatal etnográfus előtt. Sokszor tettem fel magamban a kérdést, hogy hol tartana ma Dobrossy István, ha huszonévesen megfogalmazott vágyait teljesíthette volna. Történész vagyok, tehát tudom, hogy szakmánkban a feltételes módnak nincs helye. így ez a kérdés Dobrossy István esetében sem merülhet fel.

1973-tól 1980-ig úgyszólván közös volt az íróasztalunk. Ebben az időszakban szinte több időt töltöttünk együtt, mint családunkkal. A Herman Ottó Múzeumban történészekre volt szükség és ezért mindketten váltottunk, történész muzeológusként végeztük tevékenységünket. Pista még néhány évig ki-ki kacsingatott a néprajz felé. Nyilvánvalóan ebben az is motiválta, hogy a múzeum legcsinosabb néprajzosnőjének, későbbi feleségének Fügedi Mártának udvarolt. Az 1973-1980 közötti időszak a megfelelő témakeresés jegyében zajlott. Néhány évig a Balkánról betelepült ún. görög kereskedők tevékenységének vizsgálata állott Dobrossy István érdeklődésének központjában. Mivel alapvetően muzeológusok voltunk, a kutatómunkát a muzeológiai tevékenység szolgálatába kellett állítanunk, amelynek mindig egy-egy kiállítás volt a végeredménye. E folyamat végső állomásaként született meg 1978- ban „A görög kereskedők Miskolcon" c. kiállítás, mely meggyőződésem szerint a görögök kulturális életét és művészeti emlékeit először helyezte központba, s utat nyitott a Magyar Ortodox Egy8