Levéltári Évkönyv 14. (Miskolc, 2006)

Veres László: Laudáció Dobrossy István 60. születésnapja alkalmából

házművészeti Múzeum létesítése felé. Persze ehhez már kellett találni egy olyan kitűnő művészettörténészt is, mint Kárpáti László.

Az 1970-es évek végén mint kispénzű muzeológusok, mi is rá voltunk kényszerülve a TIT előadások tartására 150 forintért. Örültünk, hogy lehetőségünk nyílott a helyi lapokban újságcikkek írására s netántán évfordulós kötetek elkészítésére. így született meg többek között az „A miskolci árvíz (1878-1978)" című munka.

Dobrossy István céltudatos és markáns miskolcisága és az ennek megfelelő témaválasztások tudatos, tervszerű előrelátásról tesznek tanúbizonyságot immáron több mint két évtized távlatából visszatekintve. Ennek jegyében látott napvilágot 1985-ben „A miskolci vendégfogadók és vendéglátás története 1745-1945" című kötete, majd több írásával együtt „A miskolci Avas: monográfia a város jelképéről" című általa szerkesztett tanulmánykötet. E munkák figyelembevételével levonható az a következtetés, hogy mindenáron Miskolc története egyes fejezetének megírását tűzte célul jövőbeni munkássága során. Az 1990-es évek elejétől messzemenően támogattam kollégám új várostörténeti monográfia elkészítésére irányuló terveit, törekvéseit, amelyek már csak levéltárigazgatósága alatt válhattak valóra, ugyanis 1993-ban elnyerte a megyei levéltár igazgatói beosztását.

A Levéltári Évkönyv ajánlásának címéül és a laudáció mottójául legszívesebben ezt választottam volna: Benkő Sámueltől Dobrossy Istvánig. Ennek indoklására a történelemben jócskán vissza kell tekintenünk. Benkő Sámuel, Borsod vármegye tiszti orvosa 1782-ben jelentette meg Kassán a Topographia oppidi Miskoltz Historico-medica, azaz Miskolc város történeti-orvosi helyrajza c. munkáját. A Herman Ottó Múzeum egykori igazgatójának Szabadfalvi Józsefnek szavaival élve Benkő Sámuel „ma még nem létező időgép segítségével...", „Miskolc város serdülő korát" mutatta be. Ugyanezt tette 1842-ben Kun Miklós, Miskolc főbírája is Miskolc múltja, jelenje, különös tekintettel a' jövőjére című kismonográfiájával. írását a kor irányt adó liberális eszméjével tette el9