Levéltári Évkönyv 14. (Miskolc, 2006)

Oláh Tamás: A Bocska-felkelés forrásai Zemplén Levéltárában

lovasok. Csorna Jakab varannói polgár vallomása szerint „tissini her- czegh eo maga eczaka hazara menth". Boltját (boltozatos helységét) feltörte, őt kiűzte és elvitt többek között egy 4 forintot érő fringia szab- lyát, egy új mordály puskát, amely 6 forintot ért, egy sárga posztóval bélelt, zöld karasia köpenyt, egy Fájlondis új vörös mentét. A herceg összesen 67 forint kárt okozott Csorna Jakabnak, de a sziléziaiak más városlakókat sem kíméltek és fizetés nélkül fogyasztottak bort, valamint ruhákat, élelmiszereket vittek el. Varannón és környékén kívül Sátoraljaújhely és Terebes vidékén, Zemplén mezővárosában, Nagy- mihálytól északra, Sztára környékén, a Bodrogközben, Végardón és Makkoshotykán raboltak, fosztogattak, gyilkoltak16 a „sléziai" német zsoldosok, amit a megyegyűlés is megtárgyalt 1604. január 13-án.17

Ugyancsak az Acta Politica-ban, az országgyűlési iratok között (Diaetalia) található 1595-1604 közötti uralkodó által szentesített törvények kötete. Ezek között van az 1604. évi törvénycikkeknek I. Rudolf, Forgách Ferenc nyitrai püspök, magyar királyi kancellár és Tiburcius Himmelreich kancelláriai titkár18 kézjegyével ellátott erede16 A kisztei Trombitás Albert nemest 15 lovas német egy trombitás vezetésével megtámadta a bodzásújlaki szőlőben, majd a mezőre hurcolták, ártatlanul megölték és kifosztották. A forrás szerint a lovasok zászlaja „fekete feierrel irrot volt". IV-A. 1001/b. Zemplén Vármegye Nemesi Közgyűlésének iratai 1214-1848 (-1898). Szirmay-Kazinczy-féle históriai iratok - Acta politica 1714-1786. Fase. 219. No. 310. Német katonai kihágások 1603-ban. - „Rebellium (Germanicorum) Excessus 1603."

17 IV-A. 1001/b. Zemplén Vármegye Nemesi Közgyűlésének iratai 1214-1848 (-1898). Szirmay-Kazinczy-féle históriai iratok - Acta politica 1714-1786. Loc. 96. No. 92. Német katonák kihágásai Zemplén megyében 1590-1673. (Excessus Militiae Germanicae.) A Zemplén vármegye területén elkövetett német katonai kihágásokról szóló kötet 1590-1591-ből, 1603-1604-ből, 1660-ból, 1661-ből, 1662-ből és 1673-ból tartalmaz ilyen jellegű forrásokat. A kötethez tartozó jegyzőkönyv ugyanitt: IV-A. 1001/b. Zemplén Vármegye Nemesi Közgyűlésének iratai 1214-1848 (-1898). Szirmay-Kazinczy-féle históriai iratok - Acta politica 1714-1786. Fase. 219. No. 310. Német katonai kihágások 1603-ban. - „Rebellium (Germanicorum) Excessus 1603." Ez utóbbi jegyzőkönyvet Vékei Ambrus és Domik Péter vette fel.

18 Tiburcius Himmelreich körmöcbányai polgárcsalád sarja, Bécsben tanult, majd I. Ferdinánd uralkodása idején lépett a kancellária szolgálatába. Felső-magyarországi hadititkár is volt. 1585. szeptember 1. - 1610 között a Magyar Királyi Kancellária titkára, 1588. augusztus 28. - 1610. szeptember 4. között magyar királyi titkár. Hosszú és hűséges munkáját királyi tanácsosi címmel és birodalmi lovagi ranggal jutalmazták. 1610. szeptember 4-én halt meg. HANGAY (1987) 136. Állami (királyi és császári) tisztségviselők a 17. századi Magyarországon. Adattár. (Nemzeti Téka. Sorozatszerkesztő: KÉGLI Ferenc, MONOK István.) Összeállította: FALLEN- BÜCHL Zoltán. Budapest, 2002.129.

65