Levéltári Évkönyv 14. (Miskolc, 2006)

Oláh Tamás: A Bocska-felkelés forrásai Zemplén Levéltárában

ti példánya, amelyben megtalálható az a 22. törvénycikk, amely nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a szabad vallásgyakorlásukban magukat fenyegetettnek érző protestáns rendek csatlakoztak Bocskaihoz.19

A Kazinczy Ferenc által ehhez az állaghoz készített index első kötetében a következő feljegyzést találjuk e kötetről: „Ez a nagy kincs elrongyolva, megszakadozva állott a maga Csomójában, s mi igen könyű vala eggyik vagy másik darabnak elveszni, még inkább elnyű- vődni, beszennyeztetni. Összekötetém őket, s most Századok múlva is a magok épségekben fognak találtatni.20

A Kazinczy Ferenc által kialakított Autographa sorozatban található két, a fejedelem kézjegyével ellátott levél, amelyek közül első 1605. július 18-án, Kassán íródott. Ebben Bocskai István közli Zemplén vármegye közönségével, hogy megkapta levelüket Rákóczi Fe- renctől, akit tanácsosának nevez, és megértette a megye üzenetét. Báthory István Kázmér nevű falujának állapotát tudomásul vette, és megértette, hogy korábban adófizetésre nem kötelezték a település. Bocskai meghagyja a megyének, hogy ők se kötelezzék ezután adófizetésre a falut. Bocskai levelének alján Péchy Simon kancelláriai titkárnak,21 a 17. sz. első fele kiemelkedő erdélyi politikusának aláírása olvasható.22

19 IV-A. 1001/b. Zemplén Vármegye Nemesi Közgyűlésének iratai 1214-1848 (-1898). Szirmay-Kazinczy-féle históriai iratok - Acta politica 1714-1786. Fase. 179. Diaeta- lia. Acta Diaetalia Rudolphina 1595-1604. Articuli Posonienses anni 1604.

20 IV-A. 1001/b. Index Actorum Historicorum Tom. I. In ordinem Redecit Fransiscus Kazinczy. Anno 1831. Fasc. 179. Diaetalia. 1. ad Nrum 10. Articuli sub Rege Rudol- pho Romanor. Imperatore lati, in Annis 1595, 1596, 1597, 1598, 1599, 1600, 1601, 1602,1603,1604.

21 Péchi Simon (1565-1570 körül - 1642 körül). A kolozsvári Unitárius Kollégiumban tanul, majd áttért a szombatosokhoz. 1599-től, miután hazatért külföldi tanul- mányútjáról a fejedelmi udvarban kapott hivatalt. Bocskai idején a fejedelmi kancellária titkára, majd Bethlen Gábor erdélyi fejedelem kancellárja 1621-ig. A nikolsburgi békekötés idején válik kegyvesztetté, sőt 1624-ig fogságban van. Kiszabadulása után visszavonul a politikától. Kiemelkedő támogatója az erdélyi szombatosoknak, emiatt I. Rákóczi György 1638-ban elfogatta és csak református hitre való áttérése után szabadult 1639 májusában. Magyar Életrajzi Lexikon I. (1969): 278. PAPP Klára: Bocskai kassai fejedelmi udvara. In: „Nincsen nekönk több hazánk ennél..." Tanulmányok a Bocskai-felkelés történetéhez. Szerkesztette: ifj. BARTA János, PAPP Klára. Budapest, 2004. 121-144.

22 IV-A. 1001/b. Kazinczy-féle „Autographa Hungarorum". Fasc. 158. No. 253. Bocskai István Magyarország és Erdély fejedelmének, a székelyek ispánjának levele Kázmér falu adómentességéről. Kassa, 1605. július 18. Magyar Életrajzi Lexikon. Főszerkesztő: KENYERES Ágnes. II. kötet. Budapest, 1969. 381. p. A fejedelem kéz66 •