Levéltári Évkönyv 14. (Miskolc, 2006)

Radics Kálmán: Hajdúvárosi igazgatás a Kerület megalakulása előtt

Az 1685-1695 közötti időszakban erősödött meg a kommunitások hatásköre: részint a felsőmagyarországi főkapitány főhatóságának megszűntével, másrészt mert még nem tartoztak a szepesi kamara igazgatása alá, s ugyanakkor a Hajdúkerület sem alakult még meg. A kommunitás szerepe a főhadnagynak nevezett elöljáró megválasztásában és a város egészét érintő ügyekben növekedett. A tanács tagjainak felét ekkoriban Szent György napján a város népe választja.9

Az esküdtekből álló tanács és a kommunitások együttműködése nem volt zavartalan. „A tanács az magistratusával is egymást értők és szeretők, nem a gyűlölségesek sorából vétessenek". A főhadnagynak adott utasítás pedig a hadi fegyelemtartás módja ellen tiltakozott: „A főmagistrátus az alatta valókat illendő becsületben tartsa, ne mocskolja, fegyverrel ne büntesse, hanem kit-kit törvény szerint büntes- sen".10

Jóllehet a kommunitás 1694-ben a bíró választásának jogát elvette a tanácstól („az mely szokás soha nem volt"), a tanács hatáskörének növekedésére több tényező is utal. A tanács állapítja meg a város legtöbb jövedelmét szolgáltató kocsma és mészárszék ügyét intéző borbí- rák, a csapiár, a székbíró és mészáros fizetését; fogadja fel a prédikátort, az iskolamestert és a jegyzőt.

Az alsófokú igazgatási és rendészeti feladatokat az egyházfi (aki az egyik tanácsbeli), a tizedesek, a vajda és a város szolgái látják el. Új tisztségviselőként jelenik meg az államhatalom által megkövetelt feladatok ellátására a szállásosztó, a katonai beszállásolás, a tolmács, a hadifuvarozás intézője. A helyi karhatalom vezetője a strázsamester az ármásokkal, a város szolgája a tanács zavartalan működéséért felel. A határbeli rend felügyeletét a mezőbíró látja el a csőszök (mező-, erdő-, dinnyecsősz) segítségével. A tanács fogadja fel, de a lakosság fizeti a közösen legelőre hajtott állatok, a naponta hazajáró csordák, csíirhék, a legeltetési időszakban éjjel-nappal legelőn háló ménesek, gulyák őrzőit. Az adófizetés rendszeressé válása utáni években a fegyveres szolgálat kötelezettsége megszűnt, a városok igazgatási szervezete fokozatosan az adókivetés és behajtás kívánalmaihoz kényszerült igazodni.

9 Hajdu-Bihar Megyei Levéltár Hajdúböszörményi Fióklevéltára (HBMLHb.) V. A. 1/a. 1. kötet (városi jkv.) 8.

10 lm. BALOGH 1.16.

57