Levéltári Évkönyv 14. (Miskolc, 2006)

Radics Kálmán: Hajdúvárosi igazgatás a Kerület megalakulása előtt

lakosok bírói fóruma. A közbűntényes perekben száz forintig menő büntetés harmada-harmada a tiszteké, a tanácsé és a sértetté. A város népét képviselő universitas vagy communitas talán elő­ször 1668-ban fogalmazta meg igényét az eddig inkább a főkapitány­tól függő magisztrátussal vagy az ezidőtájt a kapitány név helyett főhadnagyként említett városvezetővel szemben. A tanács azt kérte a főkapitánytól Csáky Ferenctől, hogy hadnagyot maguk közül választ­hassanak. A főkapitány válaszában megengedte, hogy válasszanak egy olyan személyt, aki alkalmas O felsége, a közjó és a város szá­mára. Ha a főkapitány alkalmasnak találja, az ajánlott személyt meg­erősíti. A böszörményiek az addigi két hadnagy helyett csak egy sze­mélyt választottak, akinek alkalmasságát és hűségét a hét hajdúváros is szavatolta. A főkapitány azonban nem a választottat, hanem atyja érdemeire való tekintettel a saját emberét akarta a főhadnagyi tisztségbe beállí­tani, ami ellen az esküdtek, a tizedesek és a lakosok egyaránt tiltakoz­tak. Hasonló példát lehetne hozni még más hajdúvárosból is (pl. Szoboszló 1641), a példák alapján a kommunitás befolyásának növe­kedésére következtethetünk, jóllehet pontosan nem tudjuk, hogy a kommunitás a nép milyen széles körét jelentette a háztelekkel bíró lakosok mellett. A hajdúvárosok végvári előőrsi, híradó-információs szerepe, amit az 1613-as szabályozás rögzített, már 1685-ben meg­szűnt. A Tiszántúl veszített katonai szerepéből a hódoltság után, nem hadszíntér többé, hanem a császári hadak téli elszállásolási, majd hadszíntér-ellátó területe. A hajdúság katonai erejére nincs többé szükség, sokkal inkább a pénzbeli és természetbeni adójára.7 Erről a városi jegyzőkönyvi feljegyzések is tanúskodnak, hiszen az 1685-86-ban a tiszántúli megyékben beszállásolt ezredekből a haj­dúvárosokban is teleltek, s a korábbi igazgatási szervezetek feladata csupán a hadbiztosok által követelt szolgáltatások behajtása volt. Ba­logh István szerint8 ez a helyzet nagy lökést adott a hét hajdúváros korábban csak alkalmi, kollektív fellépésének szervezeti formában való átalakulásához: azaz a hajdúszabadság csorbulása a városokat összefogásra késztette. 7 lm. BALOGH I. 14. s Uo. 14-15. 56

Next

/
Thumbnails
Contents