Levéltári Évkönyv 14. (Miskolc, 2006)

Radics Kálmán: Hajdúvárosi igazgatás a Kerület megalakulása előtt

nyertek, így Fekete Péter, Nagy Gergely, Ladányi Gergely hajdúkapitányok és alattuk szolgáló hadnagyok s vitézek folyamodására, a hűségeskü letétele mellett jóváhagyta Szoboszló, Nánás, Fiatház, Vá- mospércs és Polgár nevű korábban puszta helyekre - ahol most is laknak - való letelepedésüket, ugyanazokkal a jogokkal, amelyekkel letelepülésükkor is éltek. Hűséget fogadnak, hogy a magyar királyságtól nem pártolnak el. Reverzálissal kötelezik magukat, hogy a felsőmagyarországi főkapitány felhívására az uralkodó ellenségei ellen, lovon, jó fegyverekkel felszerelve hadba szállanak, két hónapig fizetés nélkül szolgálnak. Annak letelte után, ameddig a szükség kívánja havi három magyar forint 50 dénár zsold mellett szolgálni tartoznak, szabadságuk megtorlásában a főkapitány mellett a szatmári, tokaji és káliói várak kapitányai védelmezik őket. Kihágásaikat a főkapitány előzetes tudtával az említett várak kapitányai torolják meg, azok ítélete ellen a Kassán székelő hadbíróhoz lehet fellebbezni.

Ezzel az oklevéllel rendeződött végre a hajdúk földhöz juttatása is. Forgách Zsigmond utasítására a leleszi konvent 1614 januárjában sorra vette a hajdúk számára adományozott területeket, s a szomszédok jelenlétében az érintett helyek érdekelt birtokosai tiltakozásának bejelentése mellett birtokba iktatta őket.

Az uralkodó hűségére felesküdött hajdúk a főkapitánytól részletes utasítást kaptak, ami egyértelművé tette, hogy a kiváltság fejében hadi rendtartás alatt élő, rendszeres fizetés nélküli katonákról van szó. A korábbi katonai szervezetük a letelepítés ellenére is változatlan marad. Az egy helyben lakók közvetlenül a kapitány alá rendeltek. A kapitány „az alatta való vitézeket mindjárást tizedenként beírassa", azaz a tábori rend a letelepülés helyén is megmarad. Egy-egy város lakói a főkapitányság tudtával és beleegyezésével kapitányt választhatnak. A kapitányok közvetlen elöljárói a káliói és tokaji várak kapitányai, akik utasításaikat Fekete Péter szoboszlói kapitány után közlik a városok kapitányaival. A felhívásra a felkelést megtagadó kapitány tisztét, az alatta való pedig fejét veszti. Ami új ebben a többségében hadirendtartás-jellegű szabályozásban az, hogy a kapitány az alatta szolgáló hajdú vitézeknek magánjogi pereikben egyben elsőfokú bírói fórum is.

ítélete ellen fellebbezni másod, de végső fokon a főkapitányhoz lehet. Mivel a korszak általános felfogása szerint ítéletet csak testület hozhat peres ügyekben, a kapitánynak „hogy a törvényes igazság szolgáltatásban jobb módja lehessen, maga is 12 főlegényt esküdtes51