Levéltári Évkönyv 14. (Miskolc, 2006)

Dobrik István: Délutáni beszélgetés Dr. Végvári Lajos művészettörténésszel 1989. március 17-én

A nagy probléma az volt, hogyan lehet egy olyan képtárat létrehozni, melyiknek nincs olyan óriási anyaga, és soha nem is lesz, mint mondjuk a Nemzeti Galériának. Előttem volt a Fővárosi Képtár példája. Kopp Jenő volt a Fővárosi Képtár igazgatója egészen 1947-ig, és csak azért tették el, mert valaki másnak kellett helyet adni.8 Kopp Jenővel én régi kapcsolatban voltam és láttam őt, hogy egy hasonló ilyen városi szituációban, ő hogy kezdte a gyűjtést, és hogyan próbált profilt adni. Én is úgy véltem, hogy egyrészt a hely, másrészt a lehetőségek azt adták: nem szabad, nem kell az óriási, nagyméretű reprezentatív műveket gyűjteni. A magyar művészetnek van egy olyan intim oldala, amely a valóság apró részeiből kiinduló kompozíciós formákra épül. Azután az erre a hagyományra épülő modernebb kifejezési módok, amelyek szintén, tulajdonképpen ezekből a részekből indulnak ki, és ebből hoznak létre jelentős és széles horizont hatású műveket. Hát ilyeneket kell gyűjteni. És ily módon az az érzésem, hogy tényleg egy ilyen sajátos intim jellegű profilja kezdett kialakulni ennek a gyűjteménynek. Úgyhogy én abból, ami a Miskolci Városi Képtár anyaga volt, a nagyméretű képeket soha nem állítottam ki, mert úgy éreztem, hogy itt ezt a koncepciót nem tudja kielégíteni.

Hát aztán nagyon nagydolog volt az, hogy nem sokkal Miskolcra kerülésem után fölkeresett engem Petró Sándor és megkért, hogy foglalkozzam a gyűjteményével. Tulajdonképpen én katalogizáltam a gyűjteményt, választottam ki az értékeket, mert egy amatőr gyűjtőt azért be lehetett csapni.9 A legjobb példa az volt, hogy a tizenkét Mednyánszky képből egy volt eredeti, az összes többi hamis. Petró el is fogadta véleményemet. Nála voltak hamis Rippl-Rónaik, hamis Koszták stb. Egy olyan gyűjteménye volt hamisításokból, amit minden ifjú muzeológusnak megmutatnék, hogy megtanulja az eredeti és a hamis közti különbséget.

Minden pénteken az egész napomat Petrónál töltöttem. Létrán állva fölmértem a képeket és elgondoltam, hogy ebből hogy lesz majd

8 KOPP Jenő művészettörténész (1900-1977) A Fővárosi Képtár első igazgatóját, Csánky Dénest követtel935-ben. A két világháború között, a honi képzőművészet gyűjtésére hivatott intézmények sorában a Fővárosi Képtár igen előkelő helyet foglalt el, s fontos szerepet játszott a XIX. és XX. századi magyar művészet közkinccsé tételében.

9 PETRÓ Sándor (1907-1976) orvos-műgyűjtő. Flalála után gyűjteménye Miskolc város tulajdonába került, amelyet a Herman Ottó Múzeumnak adtak át kezelésre és elhelyezésre.

309