Levéltári Évkönyv 14. (Miskolc, 2006)

Kis József: Az 1956-os forradalom Edelényben

A munkástanács ezután a községi tanács épületében alakuló ülést tartott. Jelen voltak azok is, akiket a gyűlésen távollétükben választottak meg. Először megválasztották a testület vezetőit. Az elnök Tömöl Béla, helyettese Mokkó János, titkára Boskó Károly bányaleltáros lett. A testület a jogi természetű igazgatási ügyek intézésével dr. Borsovai Lengyel Gyula ügyvédet bízta meg. A vezetőség megválasztása után - a munkástanács vegyes összetétele miatt - politikai bizottságot választottak, amelynek elnöke Boskó Károly, tagjai Tömöl Béla, Schrenk Béla százados és Kiss Bertalan lettek. A bizottság feladata a községi és a megyei munkástanács közötti kapcsolat fenntartása volt. Az ülésen többen kifogásolták a községben tartózkodó államvédelmi beosztottakat, Boskó Károly azonban közölte, hogy „az Államvédelmi Hatóság is átállt alakulat, s ezért a rendőrségen belül továbbra is szolgálatot fognak teljesíteni."1

A munkástanács az alakuló ülésen 18 határozatot hozott. Munkásőrség néven nemzetőrséget állított fel, amely a rendőrséggel és honvédséggel látott el a közbiztonsági szolgálatot. A nemzetőrség parancsnokának Lőcsei Viktor rendőr őrnagyot, helyettesének pedig Schrenk Béla honvéd századost választották meg. A munkástanács határozatban rögzítette, hogy nem csatlakoznak a sztrájkhoz, mivel „az edelényi bányában a termelt szén nem segítheti elő a szovjetek kiszolgálását, hanem a családok szükségletét, a megye világítását és a bányák fenntartását van hivatva szolgálni. A munkástanács foglalkozott a parasztság sztrájkjával, a sztrájkot a jövő kenyerének biztosítása céljára nem látta szükségesnek. Amennyiben a sztrájk szüksége felmerül, új határozatot hoz." Döntöttek többek között a gyűlésen kifogásolt két általános iskolai igazgató leváltásáról, az orosz nyelvoktatás eltörléséről, a hitoktatás bevezetéséről, követelték a munkaverseny megszüntetését, az adóterhek csökkentését, Rákosi Mátyás és társai hazahozatalát és bíróság elé állítását, Mindszenti bíboros szabadon bocsátását és a szabad vallásgyakorlást. Elsőként követelték a megyében a szabad sajtó létrehozását, a „szabad politikai pártok megalakítását, fasiszta pártok kivételével". Határozatban rögzítették, hogy „A miskolci munkástanács a kormányhoz intézett táviratára választ mind a mai napig nem kapott. így bizalmatlanság merült fel a Kormány, valamint az egész Központi Vezetőséggel szemben. Nem nyugszunk bele abba, hogy az orosz haderő csak a szabadságharc le1 B.-A.-Z. m. Lt. XXV-3. Nb.1075/1957. sz. ítélet Hatvani Viktor és tsai ügyében.

290