Levéltári Évkönyv 14. (Miskolc, 2006)

Kis József: Az 1956-os forradalom Edelényben

törése után vonuljon ki. ... Tiltakozunk az ellen, hogy a szabadságharcosokat a rendszer felforgatóinak bélyegezze a Központi Vezetőség."2 A határozati pontok megtárgyalása után elhatározták, hogy 27-én délelőtt gyűlést fognak összehívni, amelyen ismertetik határozataikat.

Edelényben a munkástanács megalakításával a községi tanácsot nem állították félre, az továbbra is intézte a közigazgatási ügyeket. A tanács apparátusából csupán a községgazda és november 2-án G. Nagy János vb elnökhelyettes leváltására került sor, utóbbinál azzal az indoklással, hogy megszűnt a munkaköre. A járás községeiben ezzel egyidőben hozzáláttak a helyi munkástanácsok megalakításához, több községben az edelényi munkástanács küldöttei kezdeményezésére történt meg a választás. A járás területén a községi munkástanácsok összesen 16 tanácselnököt váltottak le.

Október 26-án délután 17 óra körül az edelényi KÖMI-parancs- nokság rabjai fellázadtak.3 A tábor személyzete még vissza tudta őket tartani, de amikor három óra múlva 3-400 fős tömeg vonult a tábor elé a foglyok kiszabadítására, Ambrus Ferenc bv. százados, munkahelyparancsnok belátta, hogy az őrség egyedül nem képes a tömeg és a rabok megfékezésére. Ezért 20 óra körül segítséget kért a megyei munkástanácstól, a megyei rendőrkapitányságtól, a járási kiegészítő parancsnokságtól. A járási kiegészítő parancsokságtól Sztemák István honvéd főhadnagy parancsára 15-20 fős fegyveres egység, a megyei pártbizottság utasítására pedig Kecskés őrnagy érkezett meg fegyvereseivel.4 A megyei ügyészség és a megyei munkástanács 15 katonát és 130 fegyveres civilt (valószínűleg nemzetőröket) küldött, ők azonban csak éjfél körül érkeztek meg.

Közben a munkástanács is értesült a rabkitörés kísérletéről, s Boskó Károly rögtön telefonkapcsolatot teremtett a tábor parancsnokával. Boskó - miután Ambrus százados tájékoztatta a történtekről - megerősítette állásában a századost és felhatalmazta, hogy kitörés esetén az őrök használhatják fegyverüket. A rabok megnyugtatására a mimkástanács küldöttséget indított útnak Schrenk százados, Ast Ferenc plébános és Márton Ferenc ügyész részvételével. A küldöttség tagjai eleinte támogatták a rabok kiszabadítását, azonban miután tájékoztatták őket, hogy politikai foglyok nincsenek közöttük, megvál2 B.-A.-Z. m. Lt. XXV-3. Nb.1075/1957. sz. ítélet Hatvani Viktor és tsai ügyében.

3 Történetüket részletesen lásd. HORVÁTH Miklós 2003.119-123. p.

4 HL DKB B.1.1/1959. sz. ítélet Sztemák István t. fhdgy. ügyében.; Sztemák István bírósági vallomása. B.1.1/1959. sz. tárgyalási jegyzőkönyv.

291