Levéltári Évkönyv 14. (Miskolc, 2006)

Kápolnai Iván: Száz éve született Samu János költő, a kácsi „remete"

után indult (vagy újraindult) folyóiratok közül közölte verseit az 1945-ben (még Debrecenben) kiadott irodalmi és kritikai folyóirat, a Magyarok, és a népi írók 1946-ban újra indított rangos Válasz-a. További publikációs fóruma volt a magyar reformátusok Élet és Jövő című országos hetilapja, amely korábban Ravasz László püspök és Muraközi László lelkész szerkesztésében Református Elet címmel jelent meg. Felekezeti jellegű orgánum volt az Új Magyar Asszony, az Országos Református Nőszövetség lapja is, amely szintén közölte verseit.

Sőtér István Négy nemzedék címmel 1948-ban az élő magyar líra reprezentatív képviselőit bemutató, s egyszersmind kritikai kötetében megemlékezik Samu Jánosról is a következőképpen: „Hangja, az a színes, meleg lírai hang... újból és újbó fel fog bukkanni ugyanúgy hogy Juhász Gyula és Arany János megszólaltatták." Mutatóba egy 24 soros, hexameterben írt verset közöl tőle, a görög-latin költészet legismertebb - Homérosz és Vergilius eposzainak - hatütemű versformájában.

Samu János publikációs tevékenysége 1945 után azonban megszakadt. A kommunista hatalomátvételt jelentő „fordulat éve" után rendre megszűntek a folyóiratok és egyéb pulikációs lehetőségek. Samu János is látta és megtapasztalta a kommunista párt 1945 utáni diktatórikus hatalmi törekvéseinek a politikai, gazdasági és kulturális életben egyaránt érvényesülő drasztikus jeleit, s bár ismeretei 6-7 idegen nyelvre is kiterjedtek, nem tudta magát rászánni, hogy itt hagyja szülőhazáját. Nem tudta itt hagyni szüleit sem, akiknek budai lakása a főváros 1944. évi bombázása során elpusztult. A családnak volt egy nyaralója a Bükk hegységben, az alig ezer lelket számláló Kács faluban. Kibombázott szüleivel és húgával együtt ide költözött Samu János - ide menekítve a bombázás után megmaradt könyveket. Ez a fogyatkozó népességű szép fekvésű dél-borsodi település lett a lakóhelye, belső emigrációjának színtere közel négy évtizeden át. A csaknem tiszta katolikus faluban húzta meg magát a kálvinista Samu család. Samu János itt elmerült a hittudományokban (is), teológiát végzett lelkészekhez hasonló szinten Biblia-kört is alakított - amint írja egyik levelében Vida Zoltánnak, gimnáziumi és egyetemi évfolyam- társának. „Remete" lett, írja róla Cs Szabó László, miközben ő a „világ vándora". Megemlékezik Samu Jánosról „Hülő árnyékban" címmel - először 1983-ban még külfödlön, majd itthon is - megjelent önéletrajzában is. Másutt arra utal, hogy „a gimnáziumtól az egyetemi

259