Levéltári Évkönyv 14. (Miskolc, 2006)

Petercsák Tivadar: Állattartási adatok a paraszti közbirtokosságok levéltári dokumentumaiban

települések, valamint a testületek fondjaiban gazdag és eddig még feltáratlan iratanyagot tanulmányozhattam.2

A széleskörű adatbázis alapján a 19. század utolsó harmadától követhetők nyomon Észak-Magyarországon a központi törvények alapján létrejött paraszti gazdasági közösségek megalakulási körülményei, működésük napi gyakorlata. A volt úrbéresek közös legelő- használatának korai szabályozása ismert a Nógrád megyei Berkenye községből 1886-ból.3 Ekkor még a helyi politikai község keretében 9 pontban rögzítették a közös legelőhöz való jogosultság birtokarányos mértékét - Vs telkes gazda kihajthat a legelőre 2 nagy és 6 kisebb marhát -, a legeltetési jog bérlésének a módját, a tilalmazott legelőrészeket és állatokat, a bírságolás módját és mértékét, valamint a községi elöljáróság szerepét a legeltetési rend betartásában.

A levéltári dokumentumok alapján vizsgálhatók az 1853. évi úrbéri pátens utáni erdő- és legelőelkülönítések, majd az 1894. évi XII. te. alapján a gazdatestületekből megalakuló birtokosságok, úrbéres birtokosságok sorsa. A 19-20. század fordulóján már sokfelé működő közbirtokosságok az 1913. évi X. te. alapján az első világháború miatt Észak- Magyarországon is csak az 1920-as évek második felétől alakultak át legeltetési társulatokká, majd az 1935. évi IV. te. szerint külön erdőbirto- kosságok, erdőbirtokossági társulatok is szerveződtek.4 Ezek a közösségek a falun belül önálló, a politikai községtől független testületet alkottak, és sajátos szervezeti rend szerint működtek. Legfontosabb feladatuk az volt, hogy kezeljék az osztatlan közös tulajdont, szervezzék a legeltetést, biztosítsák a legelők és erdők szakszerű ápolását. A közbirtokosságok jelentős része Észak-Magyarországon együtt szervezte az erdő és legelő ügyeit, az erdővel nem rendelkezők pedig a közös legelő használatát és a legeltetést szabályozták.

A legeltetési társulatok kötelesek voltak szervezési szabályzatot és legelőrendtartást alkotni. Ezeket a megadott minta szerint kezdetben kézzel írták, de az 1920-as évektől már előre nyomtatott füzeteket adtak ki a társulatok részére. Kézzel írták be a helyi adatokat: a társulat neve, ingatlanai, ingó vagyona, alkalmazottak, a közgyűlés helye, a szavazás módja, a legelő és az erdő használata. A szabályzatot és a

2 A közbirtokosságok és legeltetési társulatok iratait Komoróczy György és Béres András ismertette Hajdú-Bihar megyéből. KOMORÓCZY György (szerk.) 1972. 541-560.

3 NML IV. 405/5.177/1886. Az adatot Szomszéd Andrásnak köszönöm.

4 PETERCSÁK Tivadar 1979. 263-265.; 1999. 927-930.; 2003.10-14.

233