Levéltári Évkönyv 14. (Miskolc, 2006)

Kapusi Krisztián: Miskolci városrajzolatok 1867-1871

lakosok pedig újabb lámpák felállítását kérték, mondván, hogy „utcánk azon vonal, mely a Gordon utcát (a mai Vörösmarty lakótelep, Dankó P. utca környéke - K. K.) a fő piaccal az alsó malom szoros közével összeköttetésben tartja, ezen jár s kel éjjel a legtöbb nép, főképp mióta vasúti állomás ezen városrészhez legközelebb elkészült, a munkások többnyire e tájon laknak, - s ezen mimkások többszöri tobzódása által történt már több éjszakai verekedések s útonállások, - ezen az utcán történt nem rég orvgyilkolások, - ennek fő oka pedig az, hogy utcánk sötétségben van".52

Épült a Miskolcot a Pest-hatvani vasúttal összekötő szakasz. A beruházás vállalkozói és a Tiszai vasút igazgatósága között nehezen született egyezmény, így reménykeltőn terjedt a hír, hogy talán ríj pályaudvara lesz a városnak. A közgyűlés felirattal fordult a minisztériumhoz, hogy amennyiben a „Pest Hatvan Miskolci Vaspálya Igazgatóság új indóházat készül építtetni, a városhoz közel leendő építtetését minden módok felhasználása mellett indítványozza".53 A vonal utóbb (1870. január 9.) mégis csak a Tiszai pályaudvar közbeiktatásával nyílt meg, Miskolc öröme ezért nem volt teljes. A remény hal meg utoljára: a gömöri vasút tervei új indóházzal kecsegtették az érintetteket. Lichtenstein József képviselő 1869 februárjában ismertette a főbíróval belső használatra nyert információját, mely szerint az északi vonal „kiindulva a régi (Tiszai - K. K.) pályaudvarból, felkanyarodik egészen a mostani vágóhídig, s onnan tovább jobbra folytatva a volt sóház (ma: B.-A.-Z. Megyei Rendőr-főkapitányság, - K. K.) és a gőzmalom közt halad át az országúton, s megy tovább a halickai réteken keresztül Gömör felé". Hozzátette, ami a legfontosabb: „valóságos anomália volna tehát, ha továbbra is, midőn a sínek a volt sóháznál a város mellett haladnak el, a közlekedő feleknek Miskolcról ezentúl is a régi, félmérföldnyi távolságra fekvő pályaudvart kellene igénybe venni".54 A gömöri vasút 1871. június 13-án nyílt meg, de a miskolci állomása még jó ideig a Tiszai pályaudvar volt.55Nem csoda, hogy folytatódtak a tervezgetések. Az északi vonal átadásával egyidejűleg, 1871 nyarán egy Miskolc - Ónod - Polgár - Hajdúnánás - Hajdúböszörmény - Debrecen - Nagyvárad vasút létesítésében bíztak a borsodi megyeszékhelyen, s ettől a keleti vonaltól

52 B.-A.-Z. M. Lt. IV. 1602/b. 81/1867.

53 B.-A.-Z. M. Lt. IV. 1601/a. 116/1869.

54 B.-A.-Z. M. Lt. IV. 1601/b. 18/1869.

55 Pfaff Ferenc tervei alapján, csak 1898 - 1899-ben épült fel a gömöri pályaudvar.

227