Levéltári Évkönyv 14. (Miskolc, 2006)

Kubinyi András: Okleveles adatok a késő középkor mindennapi életéről

ra folyamatosan kiadtunk 12 dénárt." Megjegyzem, hogy ez inkább borravaló, és nem a tényleges ár lehetett, ugyanis többnyire 2 dénárt adtak borért az úton egy étkezésre, a nyolc napon viszont napi két étkezéshez másfél dénár esett egy napra. Igaz, a két kanonok földesúri jogaival élve tartatta el magát.44 A másik árvíz adat 1517-ből való. Újlaki Lőrinc herceg egy Vas megyei kovács jobbágyának házát és istállóit rendszeresen döntötték a Lapincs folyó áradásai, úgyhogy nem tudott megmaradni. Ezért egy másik faluban adott neki egy minden szolgáltatás alól felmentetett telket.45 Úgy látszik nagy szükség volt rá az uradalomban.

Ezzel áttértünk egy másik témáról. A falusi gazdasági épületekkel ugyan foglalkozott a hazai régészeti kutatás is,46 azonban azt nem tagadhatjuk, hogy pl. az istállókról kevesebbet tudunk, mint a parasztházakról. Hasonló a helyzet a vidéki nemesi kúriáknál is. 1468- ban a Borsod megyei Szalonnán említenek egy nemesi kőházat vagy kúriát, és az attól nem messze eső kőistállót47 A nemesi majorságokban különben a számadáskönyvek, valamint a hatalmaskodások tanúsága szerint nagyszámú állatot tartottak, azonban nem feltétlenül istállóban. 1517-ben pl. a Bátoriak a Károlyi Istvántól elhajtott ménesbeli lovakat a Máj tény mezővárosi „ortum seu stacionem equorum vulgari sermone akol vocatum" helyezték el, ahol azok az ott lévő ménesbeli lovaktól megrühösödtek.48 A ménest tehát egy akolnak nevezett kertben tartották. Polla a Szepes megyei Zaluzsányban a földesúri ház mellett egy általa juhakolnak tartott épületet tárt fel.49 Juhakolra is maradtak fenn okleveles adatok. 1461-ben Szabolcs megyében egy hatalmaskodás alkalmával összetörtek „quoddam ovile vulgo kosár nominabam" (azaz egy kosárnak nevezheti juhakolt), amelyben a juhokat tartották.50 Az adatot és más hasonlókat ismeri a

44 (KNAUZ Nándor): Középkori olcsóság. In: Magyar Sion 1 (1863) 222 - 225. Az idézetek: u.o. 225.

45 Dl. 101888.

46 Vö. pl.: MÜLLER Róbert: Adatok a Nyugat-Dunántúl középkori népi építészetéhez. In: A Veszprém megyei múzeumok közleményei. 11 (1972) 195 - 201. - Imre HOLL - Nándor PARÁDI: Das mittelalterliche Dorf Sarvaly. Bp. 1982. 25, 31 - 32, 43-44.

47 Dl. 16704.

48 GÉRESI Kálmán: A nagy-károlyi gróf Károlyi család oklevéltára. III. k. 101.

49 Belo POLLA: Stredoveká zániknutá osada na Spisi (Zaluzany). (Archaeologica Slo- vaca - Fontes IV.) Bratislava 1962.

so c. TÓTH i.m. 566,567. sz.

21