Levéltári Évkönyv 14. (Miskolc, 2006)
Kubinyi András: Okleveles adatok a késő középkor mindennapi életéről
TESZ is, és megkülönbözteti a mai napig használt kosár szótól. A kapcsolatot a két szó között e szerint az jelenti, hogy a nyitott juhakol kerítését is vesszőfonatból készítették.51 Régészetileg egy ilyen vesz- szőkerítést viszont nem lehet mindig kimutatni. Paraszti istállóra viszonylag sok adat maradt fenn, többnyire lólopási ügyekkel kapcsolatban. 1489-ben Arad megye egyik falujában egy szomszéd falubeli jobbágy fia észrevette, hogy egy a településen átlovagló férfi, egy bizonyos Mair Péter, az ő egyik lovukon ül. Hazaszaladt az apjához, aki földesurától hites embert kért, és azzal együtt felkereste Mairt a házában. Az bevezette őket az istállójába, megmutatta a lovat, és közölte, hogyha az övék, vigyék el. Azt is megmondta, hogy kitől vette. A tulajdonos mégsem vette vissza lovát, mert egyszerre kettőt loptak el tőle, és kérte a másikat is. Az orgazda ugyan vállalta, hogy előállítja az eladót, de az nem történt meg.52 1517-ben a Varasd megyei Császárvára tartományában fekvő Pethe- lozlawczy faluban egy Pál nevű káplán 12 forintértékű felnyergelt lovát lopták el egy ottani jobbágy istállójából.53 A faluban különben sem templom, sem kápolna nem volt, és mindössze öt jobbágy lakta.54 A káplán talán papi funkcióit gyakorolva tartózkodhatott ott, lovát sem nyergelte le. Istállókra, csűrökre, egyéb mezőgazdasági épületekre különben gyakoriak az adatok. Biztosnak látszik, hogy az állatok nem éltek az emberekkel egy fedél alatt, ami természetesen nem zárja ki azt a szintén adatolt tényt, hogy olykor a gazda az istállóban aludt. Rövid tanulmányomban néhány érdekesebb példával illusztrálva arra szerettem volna felhívni a figyelmet, hogy a középkor mindennapi életének vizsgálatához az okleveles adatok gazdag tárházat nyitnak meg számunkra. Példáimat a lehetőség szerint főként a középkori Abaüj, Borsod és Zemplén megyékből, valamint az azokkal határos területről válogattam össze, ezzel tisztelegve Dobrossy István levéltárigazgató előtt. 51 A Magyar Nyelv Történeti-Etimológiai Szótára. II. k. Bp. 1970. 585 - 586. 52 Dl. 19470. 53 Dl. 38006. 54 KUBINYI András: A császárvári uradalom közbecsü összeírása 1489-bó'l. In: Történelmi Szemle 43 (2001) 17. Az összeírás Potholozlanczi néven említi. Öt lakott jobbágytelkéhez 50 királyi hold szántó, 16 kaszaalja kaszáló, 100 királyi hold erdő', cserjés, berek és szőlő tartozott. 22
