Levéltári Évkönyv 14. (Miskolc, 2006)
Deák Gábor: Martin János kereskedő-földbirtokos és a Martintelep
voltak szántóföldjeik, amelyeket a vasúthálózat és a rendező-pályaudvar bővítésekor sajátítottak ki, vagy vette meg a MÁV. A vagyon a kereskedelemből származott. Minthogy a család Modrus-Fiume vármegye mellől, Horvátországból származott, amikor Miskolcra kerültek, déligyümölcs és fűszerkereskedést alapítottak. Ezeknek az üzleteknek ma már nyomuk sincs. Unokájuk, az említett Sásdy Schack Béla úgy ír róluk, hogy „a becsületesség, üzleti tisztesség és derekas- ság" mintaképei voltak, az 1800-as évek végén még így emlegették őket a miskolciak. Az üzleteket az 1830-as évek végén adták el, s ezután a birtokok gazdálkodásából éltek. Martin József 1835-ben bekövetkezett halála előtt végrendeletet csinált. Ez megmaradt a család birtokában. A végrendelet tíz oldalas. Sásdy Schack Béla szerint hiányzik a 7. és 8. oldal félhasábja. Sok olyan kérdésre is kiterjed, ami nem a kereskedelemmel függ össze. így a Fáskert melletti telkéről azt írta, hogy ott „kertet létesítsenek, amelyben úri leánykák a növényekkel és virágokkal való bánást megtanulják: annak a növendéknek, aki a legjobb eredményt éri el, évente egy-egy arany jutalmat hagyományoz".32 Ezzel mintegy megelőzte a századvég előtt szervezett tanítóképző intézetek gazdasági iskoláját, amilyeneket a polgári iskolák mellett is szerveztek. De idézhetnénk a száz évvel később Putnokon szervezett nőnevelő iskolát is, amit népiesen „menyasszonykérőnek" neveztek, ahova az egyébként a tudományokra kevésbé hajló, de anyagilag tehetséges családok küldték leányaikat, hogy aztán jó háziasszonyok váljanak belőlük. Hogy pedig a Martin család, különösen Martin János és bátyja, Martin József európai műveltségű emberek voltak, mint kereskedők, közgazdászok, jól ismerték a XIX. századi nemzetközi gazdasági életet is, mi sem mutatja jobban, mint az, hogy összegyűjtött pénzüket kamatozásra bankba tették. De minthogy ilyenek ekkor még Magyar- országon nem voltak - ismeretes, hogy Fáy András (1786-1864) hozta létre a Hazai Első Pénztári Egyesületet 1840-ben - így Horvátországban. Ahogy írta a végrendeletben: „Illyriumban" az ausbergi hercegségben 2000 forintos alapítványt tett azzal a kikötéssel, hogy ameny- nyiben valamelyik rokona, vagy bármely vérségi leszármazója valamilyen szükséget érezne, esetleg természeti csapás sújtaná, tűz, jég, 32 SÁSDY SCHACK Béla 1936. 6. p. 193
