Levéltári Évkönyv 14. (Miskolc, 2006)

Fazekas Csaba: Somogyi Antal kommentárjai a szatmári 12 ponthoz

mely eljárást más megyék is átvették.) Rácz megemlítette, hogy Somogyi a megyei vélemény kialakításában is oroszlánrészt vállalt, tagként kapcsolódott be a választmány munkájába is. Azonban figyelmét részben elkerülte, hogy Somogyi saját cikksorozatban is nyilvánosságra hozta az egyes reformpontokkal kapcsolatos részletes véleményét.19 A háromrészes tanulmánynak csak utolsó cikkét említette (azt is csak cím szerint), az első kettőt nem,20 pedig feltűnő, hogy a szatmári pontok közül a harmadik cikk csak a 7-9. pontok kommentárjaival foglalkozik. (A cikksorozat egyébként befejezetlenül maradt, a 10-12. pontokhoz készült Somogyi-kommentárok nem jelentek meg a lapban. Hogy egyáltalán elkészültek-e, nem tudjuk, talán a szerző sem vélte fontosnak a közlését, mivel a Somogyi által a vármegyéhez benyújtott eredeti indítvány - a 11-12. pontok vonatkozásában - a többinél jóval részletesebb formában indokolják az egyes kezdeményezéseket.)

Úgy véljük, röviden érdemes felidézni a szatmári pontokat kezdeményező Somogyi Antal saját véleményét az egyes indítványokról. Bár egyes pontokon fedik a megyei választmány véleményébe került véleményt, sok esetben markánsabban, a politikai publicisztika eszközeit is segítségül híva fogalmazta meg véleményét. A cikksorozat elején a szerző közölte, hogy kommentárjait beadta a választmányhoz is, mely tárgyalni fogja, alig leplezetten utalt arra, hogy a nyilvánosságra hozatallal erre a választmányi álláspontra is nyomást kíván gyakorolni. „Hitel nélkül nemzeti ipar, szorgalom, kereskedés s általán anyagi jóllét nem is gondolható" - szögezte le először Somogyi, majd - Széchenyi nagy hatású téziseit továbbgondolva, konkretizálva - arról értekezett, hogy a hitel vagy személyes vagy vagyoni természetű lehet. Előbbi csak a lakosság szűk körét érintheti, össztársadalmi hatása tehát csak csekély lehet, ezért figyelmét a vagyoni hitel feltételei megalapításának szentelte. Ehhez pedig olyan földbirtok szükséges, mely a hitelfelvételnél fedezetül szolgálhat, és a kortársak számára jól ismert következtetést rövid úton meg is fogalmazta: „az ősiséget szükségképpen el kell törölnünk". Somogyi nem osztotta azoknak a nézeteit, akik szerint az ősiség eltörlését hosszú távra

19 SOMOGYI Antal: Ősiség és hitel. In: Erdélyi Híradó, 1841.1. 38. sz. (május 11.) 149- 150.; Kénszerített örök megváltás. In: Erdélyi Híradó, 1841.1. 39. sz. (május 14.) 153- 154.; Szathmármegyei 12 pontok commentatioja. In: Erdélyi Híradó, 1841. I. 40. sz. (május 18.) 157-158.

20 RÁCZ, 1955.109.; ezt ellenőrzés nélkül átvette: BARLA, 1970. 72.

183