Levéltári Évkönyv 14. (Miskolc, 2006)

Fazekas Csaba: Somogyi Antal kommentárjai a szatmári 12 ponthoz

Sokkal inkább egyes pontok sikerének lépésről-lépésre történő eszközlését tartotta ekkor célravezető stratégiának, melyek közül a szakítópróbának a háziadó kérdését tekintette. Amikor 1843-ban az országgyűlés előtt számos megye és a diéta is leszavazta a háziadónak a nemesség általi elvállalására tett javaslatot, Kossuth a kudarcért a szatmári kezdeményezést is felelőssé tette: „a meggondolatlanul a megyék asztalára sodort szatmári pontok harcot idéztek elő oly megyékben is, hol különben a dolog vagy szóba sem jő, vagy előbbi országgyűlésre adott utasításoknál marad".13 Véleménye később sem változott, és 1847-ben a pártalakulás és ellenzéki pártprogram-alkotás időszakában is a szatmári kezdeményezés provokatív jellegéből fakadó stratégiai hiba elkerülésének szükségességéről írt, mondván, nem szabad, hogy megismétlődjék az 1841-es folyamat, „melybe az ellenzék ügyét egykor a megyék asztalára meggondolatlanul odaszórt szatmári pontok hozák, harcot híván fel bizonyos kérdések iránt oly megyékben is, hol előre látható volt, hogy ezen harc-provokáció nemcsak azon bizonyos kérdést [ti. a háziadót], hanem minden egyebet is meg fog buktatni".14 Kossuth ugyanebben a művében ugyanakkor számos helyen kíméletlenül ostorozta az adóvállalás ügyét a megyékben nyers erőszakkal megbuktató konzervatívokat, különösen Uray Bálintot, illetve korábban is tanújelét adta, hogy a szatmári pontok mindegyikét megvalósítandó célnak tekintette, csupán 1841- es egységes összekapcsolásukat nevezte az ellenzéki mozgalom taktikai hibájának. Hasonlóan értékelte már 1841-ben a szatmári pontokat Kemény Zsigmond is, amikor azt fejtegette, hogy nagyon is kockázatos akcióba kezdtek, akik az átfogó reformprogramot - inkább mesés ábrándokat kergetve politikai éleslátás helyett - egycsapásra akarják kivitelezni: „Mi nem hisszük, hogy [...] páratlan izmok, melyek ezen szem nem látott országot körző szirtokat megmászhassák s alvajárási biztonságot adjanak a mélységek felett, ennélfogva a 12 pontoknak mii pártolói soha nem voltunk. Nem hisszük, hogy mi kívánatos, rögtön elérhető."15

13 KOSSUTH Lajos: Visszatekintések és tájékozás. In: Pesti Hírlap, 1843. 310. sz. (december 21.), közli többek között: ViSZOTA, 1930. II/2. köt. 253.; vö. RÁCZ, 1955.120.

14 DEREGNYEI (KOSSUTH Lajos): A magyar politikai pártok értelmezése. Bp„ 1989. (Gondolkodó magyarok) 56.

15 Idézi: BARLA Gyula: Kemény Zsigmond főbb eszméi 1849 előtt. Bp., 1970. (továbbiakban: Barla, 1970.) 72.

181