Levéltári Évkönyv 14. (Miskolc, 2006)
Szegőfi Anna: Lábjegyezetek a Miskolc monográfiához
zó, 1871-től egyházgondnok; az 1888. évi miskolci borkiállítás egyik szervezője. Kulcsár Károly volt az, aki 1884-ben, az iparos társadalom heves ellenkezése mellett, elkezdte az általános ipartestület szervezését. Az alakuló gyűlésen, 1884. december 7-én 30-35 iparos jelenlétében - 394 iparos által aláírt tiltakozás ellenére - hivatalosan megalakult a Miskolci Általános Ipartestület. A Kulcsár Károlyt elnökletével működő egyesület első évei, az iparosok tettekben is megnyilvánuló ellenállása miatt, igen viharosak voltak. A működési kritikák, és követelések hátterében kibontakozik az alapprobléma: az önkéntesség hiánya, amelyet egyre inkább egy önálló egyesület alakításával kívántak megoldani. A siker 1903-ban következett be, amikor az önálló székház működtetésére létrejöhetett az öntevékenységet megvalósító Iparoskor. Az egyesület az iparosság társadalmi életének középpontja lett, összetartozásuk, társadalmi tudatuk formálója, de nem segíthetett az iparosság gazdasági helyzetének megváltoztatásában. 5. 1883-ban alakult meg a kereskedők első egyesülete a Miskolci Terménycsarnok.5 A működés első éveiről keveset tudunk; 1901-ben 420 tagja volt: kis és nagykereskedők, mezőgazdák és kereskedelmi alkalmazottak. Mint munkaadói testület és társaskör igen nagy tekintélynek örvendett. Az iratokban fennmaradt első alapszabálya 1893. április 25-én kelt.6 Az egyesület ekkor céljának vallotta a terménykereskedés előmozdítását, az alkukötések szabályozását, a kereskedői testületi szellem gyarapítását. Fontos feladata volt nemcsak a kereskedők, de a termelők érdekeinek védelme is. A kereskedők és vevők érdekében helyiségeket rendeztek be, ahol az üzletkötéseket kultúrált környezetben lehetett lebonyolítani. A tisztességes kereskedés és a jogbiztonság - nem utolsó sorban a gyorsan realizálható haszon - érdekében békebíróságot állított fel a testület a vitás ügyek peren kívüli elrendezésére. Utolsó adatunk a Miskolci Kereskedelmi Testület néven működő egyesületről, hogy 1948-ban - az akkori 800 tagja - "önként" egyesült a KISOSZ helyi szervezetével. A miskolci kereskedő arcképének megrajzolásához, a városi elithez tartozó sok lehetséges személy közül Bató István dúsgazdag miskolci kereskedőre esett a választásom. Alakjáról Pfliegler J. Ferenc is 5 B-A-Z.m.Lt. IX.201.173/1901., IV.1905/c. 6459/1897. 6 B-A-Z.m.Lt. IV.1925/b. 35. dob/44. 141