Levéltári Évkönyv 14. (Miskolc, 2006)

Szegőfi Anna: Lábjegyezetek a Miskolc monográfiához

Miskolcon a társadalomformáló erők között különösen markánsan jelent meg a szidóság, a vagyoni részesedésük és számarányuk is meghatározó jellemzője volt a komák. 1840 és 1920 között számuk megtízszereződött, s ez lényeges változást jelentett a lakosság számarányához viszonyított százalékokban is:4

3.

1840

1880

1910

1920

1105

5117

10291

11300

4,1%

21,0%

20,0%

19,8%

Az emancipáció, a jogegyenlősítés mellett, vallási és társadalmi reformra is buzdította a zsidóságot; a cél a feudális eredetű különre- kesztésnek és részleges elzárkózásnak a felszámolása volt. A jogszabályi alap hiánya ellenére a zsidóság tényleges lehetőségei már 48 előtt is több mozgásteret engedtek, mint a jobbágyoknak; letelepedési lehetőségeik voltak, még a hivatalokban és a hadseregben is volt alkalmazási, sőt előrejutási lehetőségük. Gazdasági szerepvállalásukat a nagy versenytárs, a befogadásuktól mereven elzárkózó céhek szerepvesztése, majd jogi felszámolása biztosította.

4.

A gazdasági és társadalmi tendenciákkal szemben tehetetlen iparosság sorsának jobbra fordulását a céhrendszer visszaállításában látta, miközben az állam a polgári típusú érdekvédelmi szervezetek alakítását szorgalmazta, sőt a két ipartörvényben kötelezővé is tette. Miskolcon az általános ipartestület megalakítása Kulcsár Károly nevéhez fűződik. Kulcsár Károly sátoraljaújhelyi születésű evangélikus rézműves mester volt, egy kihaló iparág majdnem utolsó képviselője. (1892-ben rajta kívül már csak egy mester működik a városban) 1871- 1881 között minden ipari kiállításon díjat nyert, 1886-ban két harangot adományozott a templomnak, s ő készíti a csillagot is a templom tornyára. Számos társadalmi megbízatása van: az általános ipartársulat és a kamara alelnöke; az ipartestület első elnöke; a törvényszék kereskedelmi ülnöke; az osztrák-magyar bank helyi telepének cenzora; a takarékegylet alapítója, majd igazgatósági tag; a daláregylet pénztárosa; városi képviselő; lelkes egyházfi, szervező és adományo4 A zsidó népesség száma településenként (1840-1941) KSH, 1993.

140