Levéltári Évkönyv 14. (Miskolc, 2006)

Szegőfi Anna: Lábjegyezetek a Miskolc monográfiához

A polgárosodó Miskolc város erőfeszítéseit akkor érthetjük meg iga­zán, ha a fejlődést és az eredményeket vizsgáljuk. Szűcs Miklós a Pes­ti Naplóban 1845-ben megjelent cikkében elkeserítő képet festett ar­ról, hogy a város főutcáján a piacozók, vásározók hangja, állataik bű­ze zavarja a nyugalmat. Az utca szűk és kanyargós, az úttest annyira sáros, hogy tisztújításkor szekerekkel kellett elhordatni.1 A század végére az összkép igen sokat változott: „Még negyedszázaddal is ezelőtt a város főutcája csupán kavicsolva volt, a mellékutcákon pe­dig kövezésnek híre sem volt, s az esős idők beálltával feneketlen sárral volt borítva. Mily másként van ez ma, mikor a járdák aszfalttal, az utak kockakővel vannak kirakva, amelyre lerakott síneken vígan csilingel a villamos vasútnak székesfővárosi alak és mintára berende­zett kocsija. Általában a kereskedelmi élet elevenségét mutatja a város főközlekedési vonala, a Zsolcai kapu, Király utca, és Széchenyi utca. Az első telve korcsmák, szállók és vendéglők, szatócsboltokkal, mel­lette van a Búzatér, a terménypiac. A Király és Széchenyi utcában bolt bolt mellett nem és nagyság szerint. Nagykereskedés mellett kis sza­tócs, vaskereskedő mellett divatáru üzlet. Mindez utcákon földszintes udvari lakás alig van s elevenségük a fővárosra emlékeztet, valóságos Kerepesi út, vagy akár Király utca."2 Mindez a változás azt eredményezi, hogy az 1850-ben 16 435 la­kosú kisváros, az 1910. évi népszámlálás alapján, 49 182 főt számláló törvényhatósági joggal felruházott várossá nőtte ki magát. Olyan vá­rossá, amely kielégíti a polgári igényeket: van vasúti összeköttetése, van városi tömegközlekedése, jár a villamos, van kiépített közút há­lózata és járdája; van közvilágítása; van vízvezeték és csatorna. A város gyarapodását a városi vagyon növekedése tette lehetővé, 1896- ban a tiszta vagyon 3 602 998 Korona, 1906-ban 6 783 509 Korona.3 A városban a polgári életforma kiszolgálásához kiépül az intéz­mény hálózat, a polgári szabad akarat gyakorlásához számtalan egyesület jön létre, és „áll a bál" nem csak képletesen, hanem tényle­gesen is. 2. 1 Idézi: Fejezetek Miskolc történetéből. Miskolc, 1984 2 Magyarország és a külföld I. évf. 8-9.sz. Bp. 1897. nov. 3 SERES Péterné: Miskolc törvényhatósági joggal felruházott várossá alakulása, 1907- 1909. Miskolc, 1977. 139

Next

/
Thumbnails
Contents