Levéltári Évkönyv 14. (Miskolc, 2006)

Szegőfi Anna: Lábjegyezetek a Miskolc monográfiához

Szegőfi Anna

Lábjegyzetek a Miskolc monográfiához

1.

A források alapján és a fantáziánkra hagyatkozva rajzolhatjuk meg egy miskolci mintagazdaság képét 1848 előestéjén. A mintagazdaság tulajdonosát Balogh Jánosnak hívták. O nevezetes polgára volt Mis- kolcnak, a megváltási összeg kifizetéséhez 1702-ben 100 forintot adott kölcsön a városnak. Ősi miskolci: háza és belső telke a városháza szomszédságában volt, a mai Tanácsház téren. (Egyik részét 1811-ben eladta a vármegyének a megyeház építkezéshez.) Belső telke két kötélben 2 Vi negyedtelek - átlagot számolva mintegy 687,5 négyszögöl - ház van rajta gazdasági udvarral és kerttel, itt lakik családjával és a gazdaságban segédkező cselédeivel. A gazdasági udvaron istálló áll, benne négy ökör, amit szántáshoz használ, de kocsisa sokszor megy városi és megyei fuvarba is a szekérrel. Istállójába három tehenet fejnek az asszonyok, heti piacokra néha kijár a cseléd túrót, tejfölt árulni. Az asztalra kerülő aprójószág mellett disznót is nevelnek. Megpróbálkozott a tenyésztéssel is, a malacokat a vásárra vitte, de nem volt kifizetődő a malactartás, mert az etetéshez használható kukorica igen drága.

A belső telkéhez tartoznak pertinenciák: szántók és rétek, mintegy 7,5 hold. Szántói a többi gazdasághoz hasonlóan több dűlőben vannak: búzát, rozsot és kevés zabot vetnek. Búzát csak saját fogyasztásra termel, ha jó a termés piacra tud vinni 1 köblöt, hogy a pénzhiányon enyhítsen, ha rossz a termés kénytelen vásárolni, egy ismerős szabolcsi gazdától. Rétje a Kövesháton van 9 rendes, IV2 - 2 boglyát ad évente. A többi gazdasághoz általában 6 rendes rét tartozik, 1-1 Vi boglya terméssel.

A kiegyezéstől az első világháborúig tartó időszakban a balog- jánosok fokozatosan kiszorultak a városból, a „boldog békeidők" korszakában a társadalom teljes szerkezete átalakult. Társadalmi rétegek, nagy nevű családok szerepe változott meg, ríj szereplők jöttek, új családok s a Miskolc történetét meghatározó városi társadalom középpontjába a polgár került. A polgár, aki átvette a hatalmat a gazdaság fölött, majd kezébe vette a város irányítását, átformálta és kiépítette Miskolcot a saját polgári igényeinek megfelelően.

138