Levéltári Évkönyv 14. (Miskolc, 2006)

Csiffáry Gergely: A hatvani sörház és a vendégfogadó XVIII-XX. századi múltja

emeltetett vendégfogadót alakítja át sörházzá, a Salm-féle majorsági épületet pedig - túl a folyón- vendégfogadóvá."113 A bonyodalmat az okozza, hogy az idézett munka szerzője a Zagyva folyásirány szerint bal- és jobb partját felcserélte.

Az állítással kapcsolatos észrevételeim a következők. 1. Hatvanban a Zagyva folyásirány szerinti bal partján van valójában a város- központnak helyet adó Kossuth tér, míg a folyásirány szerint jobb partján épült Újhatvan. 2. Kizárható az a lehetőség, hogy a vendégfogadót egy téglából és agyagból épített, egyébként földszintes építményben, a lakott településen kívül, a centrumtól több mint fél kilométerre helyeztek volna. 3. A Zagyva hídon túl, a folyó jobb partján a Pest felé vezető országút mentén, a XVIII. század derekáig fennállt Hatvan első serháza, miután Starhemberg gróf birtoklása idején, 1746-ig, az uradalom gazdasági épületei, s a majorja is a mai újhatvani városrészben álltak.

A hatvani uradalmat 1746-ban megvásárló Grassalkovich I. Antal volt az, aki a mai település centrumát véglegesen kialakította. A kastélyépítés 1754-ben már biztosan elkezdődött, ezévből tudjuk, hogy a kastély kapujának tervrajzát id. Mayerhoffer András (Salzburg, 1690- Pest, 1771) elkészítette, s a tervét a gróf sajátkezűleg hagyta jóvá. A kastélyépítés első periódusa 1754-1757 közt a már említett id. Mayerhoffer András személyéhez köthető.* 44 Míg a kastély építésének újabb szakaszában, 1763 körül Jung József bővíti az építményt az oldalszárnyakkal.45

A legújabb művészettörténeti és műemléki vizsgálatokból leszűrt tapasztalatok, a történed adatok és analógiák alapján az már tisztázódott, hogy a hatvani Grassalkovich-kastély eredetileg nem kifejezetten kastélynak készült, hanem valamilyen gazdasági rendeltetése volt. (Feltehetően 1757-1762 közt már itt üzemelt a posztófabrika.) 1763-tól a Jung József tervei szerint készült átépítés és bővítés már nagyrészt kiiktatta az épület gazdasági funkcióit, mivel azt a szerepet az 1762-re elkészült nagygombosi uradalmi épületek vették át. Ezután is a kastély maradt az uradalom irányításának a központja, ahol a XVIII-XIX. század fordulóján az uradalmi tisztségviselők laktak.46

« B. GÁL Edit 1999.148.; B. GÁL Edit 2001.115.

44 CSIFFÁRY Gergely 1993. 30.

45 DERCSÉNYI Dezső-VOIT Pál 1978. III. 266.

46 CSIFFÁRY Gergely 1993. 30.

126