Levéltári Évkönyv 14. (Miskolc, 2006)
Faragó Tamás: Hivatal, rokonság, kommunikáció (Adalékok az értelmis égi léthez a 18. század közepén)
tudjuk, hogy az apa kényszerű távolléte alatt gyermekeivel mi történt, Fekete Zsigmond és családja további sorsáról nem rendelkezünk újabb információkkal. A szirmai nemesek 19. század eleji jegyzékében Fekete családnevűek nem szerepelnek, tehát a lelkésznek illetve le- származottainak valószínűleg nem sikerült e helységben tartósan letelepedniük. A „Fekete ügy" értelmezési lehetőségei Az eset olvasata akár négy sík megkülönböztetését is megengedi: egy felekezeti-politikai, egy hivataltörténeti, egy családi-rokoni valamint egy egyéni síkét, melyek némileg bepillantást engednek egy 18. századi humán értelmiségi életébe és cselekvési lehetőségeibe. Nézzük először az első síkot. Véleménykülönbség alakul ki egy református lelkész és a katolikus hitet követő helyi közigazgatási vezetők között. Megoldás a hatóság részéről: a hatalom eszközével meg kell torolni a - felekezetileg egyébként elfogult - szabályozást áthágó lelkész cselekedetét, családja elhagyásával megvádolva (de a felekezeti konfliktust a körözésben nem említve) pedig kísérletezni lehet a szembeszegülő személy erkölcsi hitelének megkérdőjelezésével is. Az országos körözés révén a Baranyától 400 kilométerre menekülő lelkészt végül elkapják és börtönbe zárják, aki az ítéletben megszabotthoz képest kétszeres időtartamig raboskodik - még közel két évtizedre vagyunk II. József türelmi rendeletétől. Második sík: a korabeli hivatalok lassan és csekély hatékonysággal működnek. Az ügyintézés függ attól, hogyan viszonyulnak a megyei vezetők egy felekezethez, és függ attól is, hogy mennyire tartják be a felsőbb rendeleteket és fogadják el a Helytartótanács felügyeleti jogkörét. A püspök főispán vezette Baranya megye úgy gondolja, hogy nem tartozik számadással egy ilyen ügyben a főhatóságnak. Borsod megye törvényhatósága viszont az augusztus vége óta körözött lelkészt, aki mindössze néhány kilométerre működik a megye központjától, csak november közepén fogatja el és hallgattatja ki Miskolcon, s a megyei közgyűlés november 15-i tárgyalása után értesíti erről a Helytartótanácsot. Úgy tűnik, mintha a felerészben református lakta megye vezetése húzná az időt, nem szeretne sietősen közreműködni egy ilyen, lakossága (főként nagyszámú református nemessége) szemszögéből nézve kényes ügyben. A Helytartótanács vallásügyi bizottsága viszont csak fél év múlva, május 3-án dönt nevezett 111
