Levéltári Évkönyv 14. (Miskolc, 2006)
Tóth Péter: Szentpéteri Imre végrendeletei
Tóth Péter Szentpéteri Imre végrendeletei Az utóbbi éveknek a Rákóczi-korra vonatkozó kutatási egyre inkább ráirányítják a figyelmet a szabadságharc azon közszereplőire, akiknek életéről kevés információval rendelkezünk. Közéjük tartozik Szentpéteri Imre is, akinek „személye jelképe lehet Borsod és a kuruc hadsereg kapcsolatának".1 A család története szorosan összefonódik a Rákócziakkal, illetve a XVII-XVIII. századi mozgalmakkal. Az első biztos képviselője Sajó- szentpéteri Imre deák, a Rákóciak alsóvadászi tiszttartója,2 aki a családi vagyont megalapozta elsősorban házasságával: Jászy Annát vette feleségül, akinek fivérei fiú utód nélkül halván meg, birtokaikon a sógorok osztoztak. így került Imre deák birtokába a Jászyak sajó- szentpéteri kúriája is (ezen ma a Gedeon-kúria áll), míg azt a telket, amelyet I. Rákóczy György 1627-ben adományozott neki, a veje, Óno- dy Gáspár örökölte. Fia, István 1659 és 1666 között Borsod vármegye szolgabírája, majd 1669 és 1672 között alispán.3 1671-ben őt is megvádolták a Wesselé- nyi-féle összeesküvésben való részvétellel, mint annyi más borsodi 1 GYULAI Éva: Borsod vármegye a Rákóczi-szabadságharcban. In: Évfordulós tanácskozások 2002-2004. Szatmárnémeti, 2005. 264. 2 A család történetére vonatkozó adatok a Magyar Országos Levéltár családi levéltárai között őrzött, a Szentpéteri-család levéltára című fond (P. 1702.) irataiból valók. Itt megtalálható az a nemeslevél is, amellyel II. Rudolf császár adományozott címert Szentpéteri Mihály deák és gyermekei: János, Péter, István és Zsófia számára és amelyet 1603-ban Abaújban, 1604-ben pedig Borsodban hirdettek ki. Egyelőre nem világos, hogy ezek a személyek hogyan kapcsolódnak a családhoz, mivel Szentpéteri Imre és leszármazottai egészen más címert viselnek. Nem kizárt, hogy ugyanez a család az erdélyi fejedelmektől is nemességet kapott: 1624. augusztus 22-én hirdették ki ugyanis Borsod vármegyében Bethlen Gábor január 7-én, Besztercebányán kassai provizora, Szentpéteri István, valamint Szentpéteri Dávid számára kiadott armálisát: lásd B-A-Z. m. Lt. IV. 501/a. (Borsod vármegye nemesi közgyűlésének iratai: Jegyzőkönyvek), IV. kötet, 550. Az adományt nyert István és a mi Imre deákunk személye azonban egyelőre szintén nem kapcsolható össze. 3 Lásd a XIX. század végén a főleg a közgyűlési jegyzőkönyvek alapján összeállított Status personalis comitatus Borsodiensis c. segédletet a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei levéltárban. 101
