Levéltári évköny 12-13. (Miskolc, 2005)

Stipta István: Miskolc XX. századi történetírásának tanulságai

káról a Horthy-korszakban sem született torzítás-mentes feldolgozás, pedig a korabeli várostörténeti folyamatokat érintetlen és csaknem teljes levéltári forrásbázison követhetjük nyomon. Hiteles iratok segítségével vizsgálhatjuk a Miskolci Nemzeti Tanács, a Katona Tanács megalakulását, rövid tevékenységét. A kialakult kettős hatalomra, a helyi elit orientáció-váltására a miskolci Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának tevékenysége országosan is figyelemre méltó adalékokkal szolgálhat. A dualizmus utáni első rendszerváltás esetlegességei, a közreműködő helyi vezetők pálfordulásai kiderülnek ugyan a későbbi sajtóbeli visszaemlékezésekből, az archivált anyag természetesen jelentősen árnyalja a - nagy részben az esendő érdekeltek által hagyományozott - képet. Hasonló történelmi tanulságokkal járhat a polgári időszak további radikalizálódásának történeti elemzése. A Munkástanács megalakulásának körülményei, a törvényhatósági bizottság korabeli állásfoglalásai, a városi tanács határozatai eddig a helytörténészeink figyelmén kívül maradtak. A levéltári anyagok követhetővé teszik a büntetőjogi radikalizálódás okait, jól láttatják a statárium bevezetésének indokait és következményeit. Ebben az időben merültek fel a városigazgatás területi alapjainak megváltoztatására irányuló törekvések, a vonzáskörzeti részek csatlakozási igényei. Az említett várostörténeti eseményeket az országos feldolgozásokkal párhuzamosan kell vizsgálni, és összegezni.

7 A korabeli helyi hatalmi szervek megalakulására, az önkormányzati karhatalmi rendőrség szervezésére, a Nemzeti Tanács helyébe lépő Néptanács intézkedéseire megbízható forrásnak tűnik Magasházy Béla (levéltárban őrzött) kézirata, továbbá a Reggeli Hírlap, a Reggel és a Miskolczi Napló vonatkozó számai. A monográfia szerzőinek és szerkesztőinek eminens szakmai kötelessége a Tanácsköztársaság, a baloldali radikalizmus miskolci történetének elfogulatlan ábrázolása. Ez nem egyszerű feladat, hiszen az adott időszakra vonatkozó feldolgozások többsége irányzatos, csupán az utóbbi évek történelmi irodalma láttatja kellő objektivitással a vonatkozó eseményeket.

8 A 7 Schönwald Pál: A magyarországi 1918-1919-es polgári demokratikus forradalom állam- jogtörténeti kérdései. Bp., 1969.; Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben. 5.; Veres László: Az 1918-19-cs forradalmak miskolci eseményei a plakátok tükrében. HOÉ. Miskolc, 1974-75.; Juhász Nagy Sándor: A magyar októberi forradalom története (1918. okt. 31-1919. március 21) Bp., 1945.; Lehoczky Alfréd: Az őszirózsás forradalom Miskolcon és Borsod megyében. Borsodi Szemle. 1968. 12. évf. 3. sz. 3-27. p. 8 Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben. 5.; Lehoczky Alfréd (Szerk.) A Tanácsköztársaság története Borsodban és Miskolcon. Miskolc, 1969.; Egyed István: A tanácsrendszer. In: Gratz Gusztáv, (Szerk) A bolsevizmus Magyarországon. Bp., 1921.; Sarlós Béla: A Tanácsköztársaság jogrendszerének kialakulása Bp., 1969. uő: A Tanácsköztársaság forradalmi törvényszékei. Bp., 1961.; Tóth Pál: A Tanácsköztársaság története a megyében 1919 május 2-től 1919 augusztus 4-ig.; Váry Albert: A vörösuralom áldozatai Magyarországon. Vác, é.n.; Fogarassy